Országos zarándoklatot tart a Pécsi Egyházmegye Bátán

Október 3-án, szombaton jubileumi zarándoklatra várja a híveket a Pécsi Egyházmegye a 600 éves Bátára, a Szent Vér-kegyhelyre.

Az egyházi ünnep már október 2-án, pénteken este csendes virrasztással megkezdődik, majd szombaton szentségimádással, imádsággal és litániával folytatódik a Tolna megyei községben.

A bátai Szent Vér-templomban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tart szentmisét Udvardy György pécsi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és a papsággal közösen. Jelen lesz több határon túli magyar püspök Erdélyből, Kárpátaljáról és Szlovákiából – mondta Sümegi József bátaszéki diakónus az MTI-nek. Az ünnepi szentmise szentségi körmenettel zárul.

A zarándoklat szombat reggel 6 órakor Szekszárdról, 7 órakor pedig Mohácsról indul, de a hívek nemcsak gyalog, hanem kerékpárral és gépkocsival is megtehetik Bátáig az utat. Az ünnepi szentmise 15 órakor kezdődik.

„A Szent Vér Jézus kiontott vére, a megváltás egyik jele; a középkorban azért tisztelték, mert erőforrásnak tartották ahhoz, hogy az ember a rossz felett győzni tudjon” – tette hozzá a diakónus.

A bátai kegyhely jubileumára már tavaly elkezdődött a felkészülés, 2014 októberében a Pécsi Egyházmegye az esperesi kerületeinek rendezett zarándoklatot.

A bátai templom a török időkig az egyetlen Szent Vér-kegyhely volt a történelmi Magyarországon, a helyet egy valószínűleg 14–15. század fordulója táján történt csoda tette ismertté: a hívek szerint a szent ostyában Krisztus kiömlő vére jelent meg.

Országos hírűvé akkor vált, amikor 1415-ben Garai János – Garai László nádor testvére – boszniai fogságából szabadulva elzarándokolt a bátai kegyhelyre; a jubileumot ennek apropóján ünneplik 2015-ben.

A jubileumi ünnep programja

Október 2., péntek

20 órától reggelig csendes virrasztás a Szent Vér-templomban

Október 3., szombat

8 óra: vezetett szentségimádás

12 óra: Úrangyala imádság

12.30: Szent Vér-litánia

13 óra: Ivancsits Tamás zenés áhítata

14 óra: rózsafüzér imádság

15 óra: ünnepi szentmise, majd körmenet

A zarándoklat menete:

Mohácsról a Fogadalmi templomtól október 3-án 7 órai indulással, az 56-os úton haladva, Dunaszekcsőn át érkeznek majd a zarándokok Bátára. (Ez az út 24 kilométer hosszú.)

A zarándokolni kívánó pécsi hívek busszal is eljuthatnak Mohácsig és Dunaszekcsőig. Akik azonban csak a szentmisén szeretnének részt venni, azokat egészen Bátáig viszik a buszok. A járatok reggel 6 órakor indulnak a Barbakántól. Ezek a buszok a szentmise után vissza is szállítják a híveket Pécsre.

Szekszárdról 6 órai indulással Várdomb és Bátaszék érintésével jutnak majd a hívek Bátára. (Ez a táv 28 kilométer.)

A zarándoklaton gyalogosan, kerékpárral, autóbusszal vagy személyautóval lehet részt venni.

Jelentkezni a saját plébániákon, illetve a pécsi püspökségen lehet a következő elérhetőségeken:

e-mail: pasztoralis@pecs.egyhazmegye.hu, telefon: 06 72/513-011.

A 600 éves bátai Szent Vér-kegyhely – 1415–2015

Báta Tolna megye déli részén található település. A Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés monostor helyén áll.

Szent László király alapította 1093-ban bencés apátságát, amely a 14. század végén, a 15. század elején vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt eucharisztikus csodának köszönhetően. 1434-ben IV. Jenő pápa pápai búcsúkiváltsággal látta el, melyben leírta, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Szent Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai ereklyét. A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres Thuróczi-krónikába is. Eszerint Garai János a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére, fogadalmának emlékére. A súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.

1441 januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János győztes csatát vívott. Hunyadi János és a Hunyadi-család háláját drága ajándékokkal és bátai zarándoklatokkal fejezte ki.

1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését, s a Szent Vér áldását fogadva innen indult a sereg a végzetes csatába. 1539-ben a kegyhelyet a török elpusztította. A tragikus esemény 400. évfordulójára, 1939-ben épült fel a neoromán stílusú Szent Vér-kegytemplom, amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét.