2014. december 20., szombat

Zsolozsma XXI.



Izajás próféta könyvéből 
Iz 48, 1-11 

Csak Isten ismeri a jövő 

Halljátok, Jákob háza, mind, akik Izrael nevét viselitek, és Júda magvából származtok; ti, akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, csakhogy nem hűséges szívvel és nem őszintén. Mégis a szent város nevét viselitek, és Izrael Istenére támaszkodtok, akinek ez a neve: „a Seregek Ura”Amik eddig történtek, azokat előre kijelentettem, az én szám hirdette meg, én adtam tudtotokra. Aztán hirtelen megtettem, és beteljesedtek. Jól tudtam, hogy megátalkodott vagy, vas inakból van a nyakad és ércből a homlokod, azért jelentettem ki neked jó előre mindent, mielőtt megtörténtek, tudtul adtam neked, nehogy azt mondhasd majd: „Az én bálványom vitte ezeket végbe, az én faragott képem és bálványszobrom határozott így.” Hallottad és láttad ezt mind, teszel-e hát tanúságot róla?  S most új dolgokat jelentek ki neked, elrejtett dolgokat, amiket nem ismersz. Ebben a szempillantásban, éppen most teremtettem meg őket, ezért eddig nem hallottál felőlük semmit, így aztán nem mondhatod: „Nos, én tudtam róluk.” Csakhogy sem nem hallottad, sem nem tudtad, hisz füledet nem nyitottam meg előre, mert tudtam, hogy mindenestül hűtlen vagy, és lázadónak hívnak születésed óta. Nevemért fogom vissza haragomat, dicsőségemért fékezem magam, nehogy elpusztítsalak. Lám, megtisztítottalak, mint az ezüstöt, kipróbáltalak a nyomorúság kohójában. Magamért, csakis magamért tettem ezt meg. Mert hogy tűrhetném, hogy meggyalázzák nevemet? Dicsőségemet nem engedem át másnak soha.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése