Advent 3. hete december 19.

Advent 3. hete december 19.

Bír 13,2-7.24-25a. Lk 1,5-25

 „Kezdett vele lenni az Úr Lelke"

(Bír 13,25)

 „Izrael fiai azonban ismét azt cselekedték, ami gonosz az Úr szeme előtt, s azért ő a filiszteusok kezébe adta őket. Volt azonban egy córai, Dán nemzetségbeli ember, név szerint Mánue. Felesége meddő volt". (Bír 13,1-2) Józsue halála után a zsidóknak nem volt állandó vezérük, mint Mózes és szolgája-utódja, a honfoglalás hadvezére. Elvileg elfogadták, hogy Isten uralkodik rajtuk közvetlenül. Amikor aztán nem tartották meg az Úr parancsait, Isten valamelyik szomszédos népet szabadította rájuk. Ilyenkor gyorsan észhez tértek, de magukra hagyva kellett gyötrődniük, amíg belátták, hogy gonoszságuk miatt vezekelniük kell. Hosszabb-rövidebb gyötrődés után Isten segített rajtuk.Így történt ez most is. Mánue és felesége a mezőn egymástól távol dolgoztak a mezőn, amikor az asszonynak megjelent egy angyal. Túlvilági létét azonnal felismerte az asszony. Szavai csak növelték döbbenetét: „Te meddő vagy, és nincs gyermeked, de foganni fogsz és fiút szülsz. Óvakodj tehát, hogy bort és szeszes italt igyál, vagy valami tisztátalant egyél. Ha fogantál és megszülted a fiút, borotva ne érintse fejét, mert Isten nazírja lesz gyermekségétől és anyja méhétől. O kezdi majd megszabadítani Izraelt a filiszteusok kezéből". (3-5) Az asszony az angyal láttán megijedt, de szavai igen nagy örömmel töltötték el a szívét. Anya lesz, fia Isten különös szolgálatára hivatott. Nemcsak az ő meddőségének szégyenét veszi el az a születendő kisfiú, de megszabadítja népét ellenségei hatalmából. Aztán meg is szülte fiát, elnevezte Sámsonnak (Napocska). „A gyermek felnövekedett, s az Úr megáldotta, és Dán táborában, Córa és Estaol között kezdett vele lenni az Úr lelke". (23-24) Az evangélium pedig az üdvtörténet szélesebb jelentőségű keretei közé visz bennünket. Itt egy gyermektelen, öreg házaspár élete tűnik fel előttünk. Életük egyéni keserűségét oldja fel az angyali jelenés, de a születendő fiú nem csak egy gonoszkodó nép elleni harcra kap meghívást, hanem az emberi nem ősellenségének, a sátánnak uralmát kezdi megtörni Isten általa. „Ne félj, Zakariás, mert meghallgatást nyert könyörgésed; feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és a nevét Jánosnak fogod hívni. Örömed és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésén. Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől betelik Szentlélekkel. Izrael fiai közül sokakat fog Urukhoz, Istenükhöz téríteni. Illés szellemével és erejével fog előtte járni, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa, a hitetleneket pedig az igazak okosságára, s így alkalmas népet készítsen az Úrnak". (Lk 1,13-17) Édesapák és édesanyák Isten segítőtársai vagytok. Vannak olyanok, akik könnyedén teljesítik küldetésüket: életet adnak gyermekeiknek, aztán vállalva a nevelés terheit, felkészítik őket egyéni életük nemes céljainak szolgálatára. Megértetik velük, hogy Istenatyánk minden embert az igazság és a szeretet gyakorlására rendelt. Aki boldog akar lenni, annak másokat kell boldogítania. „Hordozzátok egymás terhét, s így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét". (Gal 6,2) Ha pedig gyermeketek kimondottan mások szolgálatára kap hivatást, papságra, ezt a küldetést nagyon készítsétek elő: semmi önzés ne gátolja majd testvéreik boldogítását.