Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.08.17. vasárnap
Az üdvösségtörténet legismertebb és legfontosabb, négyezer éves utolsó szakaszának a végén járunk. Az üdvtörténetet központja a Megváltó születése, ezért a keresztény időszámításnak ez a kezdő pontja. Kétezer év volt az Ószövetség ideje. (Ábrahám meghívása) Krisztus születése az O pont, és Krisztus után 2014. az Újszövetség ideje. A Mennyei Atya az Eugénia anyának 1932.július 1-én adott interjújában az egész emberi történelmet, az ősszülők bűnbeesését követő időt is a szeretetének idejébe számítja, mert szereti, nem zárja ki Gondviseléséből a gyenge embert és a hozzá való visszatérésén munkálkodik. A mai vasárnapra kijelölt három bibliai szöveg közül az izajási ezzel kezdi üzenetét: „Tartsátok meg a törvényt, szabjátok tetteiteket az igazsághoz, mert nemsokára eljön szabadításom és megnyilvánul igazságom” (Iz 56,1) Az az igaz, ami megfelel az istenadta fogalmának. Az Isten fogalmazása szerint imádni annyit jelent, mint legfőbb úrnak elismerni. Legfőbb Úr kizárólag Isten. A bálványimádás nem Istennek, hanem valamelyik teremtménynek szól. A próféta arról, beszél, hogy hamarosan eljön a megígért Megváltó, aki azért tudja egyedül megváltani a világot, mert személye isteni Személyiség, a Fiúisten, akinek a tettei végtelen értékűek. Van emberi teste és emberi lelke, amit a Szentlélek teremtő erejéből egy szűz méhéből kap. Ezt is Izajás jövendöléséből tudjuk: ”Íme, a szűz fogan, fiút szül és Immánuelnek nevezi el” (Iz 7,14) a halála és feltámadása igazi megváltás lesz, mert eltörli minden ember vétkét, kifizeti az emberek bűneiért járó összes büntetést. Minden emberre vonatkozik ez a szabadítás.„Az idegenek fiait pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék nevét és szolgái legyenek, akik megtartják közülük a szombatot, és vigyáznak, nehogy megszentségtelenítsék és ragaszkodnak szövetségemhez, azokat mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el házamban, az imádság helyén” (Iz 56,6-7) A Rómaiakhoz ír levélben Szent Pál arra hivatkozik, hogy ő, a nemzetek apostola gondol a nemzetségére, akik elzárkóznak a Messiás, Jézus Krisztus elfogadásától. A pogányok között végzett munkájával szeretné serkenteni az akadékoskodó zsidókat, hogy térjenek Jézushoz, mert már csak az ő érdeméből fakad az üdvösség. „Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományait és meghívását. Amint egykor ti sem engedelmeskedtetek Istennek, de most, az ő engedetlenségük következtében irgalomra találtatok, úgy ők most hitetlenek lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor irgalomra találjanak. Isten ugyanis kiszolgáltatott mindenkit az engedetlenségnek, hogy mindenkin megkönyörüljön”. (Róm 11,29-32) Az Atya most nekünk külön üzeni: „Igen, a Szeretet az, amit tudtotokra akarok adni. Mostanára ez a szeretet feledésbe merült. Emlékeztetni akarlak benneteket rá, hogy megtanuljatok engem olyannak megismerni, amilyen vagyok. Hogy ne féljetek, mint a rabszolgák, egy olyan Atyától, aki benneteket ennyire szeret. És lássátok, ebben a történetben még csak az első évszázad első napjánál tartunk. Ó, hogy atyai szeretetemet az emberek mennyire elfelejtették! És mégis milyen gyengéden szeretlek benneteket! Fiamban, vagyis emberré vált Fiam személyében még mi mindent meg nem cselekedtem. Az istenség ebben az emberiségben rejtve van, kicsiny, szegény megalázott. Fiammal, Jézussal együtt áldozatos, munkás életet folytattam. Fogadtam az ő imáit, hogy az embernek kijelölt útja legyen, hogy mindig igazságban járjon azért, hogy a biztos célhoz, hozzám elérkezhessen. Jól meg tudom érteni gyermekeim gyengeségét” (Az Atya szól 26-27)
2014.08.17. vasárnap
Az üdvösségtörténet legismertebb és legfontosabb, négyezer éves utolsó szakaszának a végén járunk. Az üdvtörténetet központja a Megváltó születése, ezért a keresztény időszámításnak ez a kezdő pontja. Kétezer év volt az Ószövetség ideje. (Ábrahám meghívása) Krisztus születése az O pont, és Krisztus után 2014. az Újszövetség ideje. A Mennyei Atya az Eugénia anyának 1932.július 1-én adott interjújában az egész emberi történelmet, az ősszülők bűnbeesését követő időt is a szeretetének idejébe számítja, mert szereti, nem zárja ki Gondviseléséből a gyenge embert és a hozzá való visszatérésén munkálkodik. A mai vasárnapra kijelölt három bibliai szöveg közül az izajási ezzel kezdi üzenetét: „Tartsátok meg a törvényt, szabjátok tetteiteket az igazsághoz, mert nemsokára eljön szabadításom és megnyilvánul igazságom” (Iz 56,1) Az az igaz, ami megfelel az istenadta fogalmának. Az Isten fogalmazása szerint imádni annyit jelent, mint legfőbb úrnak elismerni. Legfőbb Úr kizárólag Isten. A bálványimádás nem Istennek, hanem valamelyik teremtménynek szól. A próféta arról, beszél, hogy hamarosan eljön a megígért Megváltó, aki azért tudja egyedül megváltani a világot, mert személye isteni Személyiség, a Fiúisten, akinek a tettei végtelen értékűek. Van emberi teste és emberi lelke, amit a Szentlélek teremtő erejéből egy szűz méhéből kap. Ezt is Izajás jövendöléséből tudjuk: ”Íme, a szűz fogan, fiút szül és Immánuelnek nevezi el” (Iz 7,14) a halála és feltámadása igazi megváltás lesz, mert eltörli minden ember vétkét, kifizeti az emberek bűneiért járó összes büntetést. Minden emberre vonatkozik ez a szabadítás.„Az idegenek fiait pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék nevét és szolgái legyenek, akik megtartják közülük a szombatot, és vigyáznak, nehogy megszentségtelenítsék és ragaszkodnak szövetségemhez, azokat mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el házamban, az imádság helyén” (Iz 56,6-7) A Rómaiakhoz ír levélben Szent Pál arra hivatkozik, hogy ő, a nemzetek apostola gondol a nemzetségére, akik elzárkóznak a Messiás, Jézus Krisztus elfogadásától. A pogányok között végzett munkájával szeretné serkenteni az akadékoskodó zsidókat, hogy térjenek Jézushoz, mert már csak az ő érdeméből fakad az üdvösség. „Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományait és meghívását. Amint egykor ti sem engedelmeskedtetek Istennek, de most, az ő engedetlenségük következtében irgalomra találtatok, úgy ők most hitetlenek lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor irgalomra találjanak. Isten ugyanis kiszolgáltatott mindenkit az engedetlenségnek, hogy mindenkin megkönyörüljön”. (Róm 11,29-32) Az Atya most nekünk külön üzeni: „Igen, a Szeretet az, amit tudtotokra akarok adni. Mostanára ez a szeretet feledésbe merült. Emlékeztetni akarlak benneteket rá, hogy megtanuljatok engem olyannak megismerni, amilyen vagyok. Hogy ne féljetek, mint a rabszolgák, egy olyan Atyától, aki benneteket ennyire szeret. És lássátok, ebben a történetben még csak az első évszázad első napjánál tartunk. Ó, hogy atyai szeretetemet az emberek mennyire elfelejtették! És mégis milyen gyengéden szeretlek benneteket! Fiamban, vagyis emberré vált Fiam személyében még mi mindent meg nem cselekedtem. Az istenség ebben az emberiségben rejtve van, kicsiny, szegény megalázott. Fiammal, Jézussal együtt áldozatos, munkás életet folytattam. Fogadtam az ő imáit, hogy az embernek kijelölt útja legyen, hogy mindig igazságban járjon azért, hogy a biztos célhoz, hozzám elérkezhessen. Jól meg tudom érteni gyermekeim gyengeségét” (Az Atya szól 26-27)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése