2014. május 19., hétfő

2014.05.19. hétfő



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.05.19. hétfő

Pál a kíséretével együtt a pizidiai Antióchiából Ikóniumba ment.„Ikóniumban szintén a zsidók zsinagógájába mentek s ott olyan hatásosan beszéltek, hogy zsidók is, görögök is tömegesen fogadták el a hitet. A hitetlen zsidók azonban felizgatták, és a testvérek ellen lázították a pogányokat. De azért jó ideig ott maradtak, bátran beszéltek az Úrról, aki maga tett tanúságot kegyelmét hirdető szava mellett: megengedte, hogy kezük által csodák és jelek történjenek. A város lakossága megoszlott: némelyek a zsidókkal tartottak, mások az apostolokkal. A pogányok és a zsidók vezetőikkel együtt arra készültek, hogy bántalmazzák, sőt megkövezzék őket. De megtudták, így elmenekültek Likaónia városaiba: Lisztrába, Derbébe és környékükre s itt hirdették az evangéliumot”(ApCsel 14,1-6)

Nagyon érdekes ez az ikóniumi epizód.A kétezer féle bálványt imádó Római Birodalomban hirtelen egy vallással több lesz? Zsidó-országból oda talál egy ügyes kereskedő nép, aki megtalálja számítását. Vasárnaptól péntekig lendületesen dolgoznak, péntek estétől olvassák a tórát, imádkoznak, szombat reggel a zsinagógába mennek, ahol olvasni tudó társaik felolvasnak, meghallgatják az ősi írásokat. A rómaiak egyetlen bálványt-szolgáló városát nem zavarják. A pogányokat lenézik hiszen egy isten imádók, de néha akad egy gondolkodó pogány akinek megtetszik a zsidók vallása: prozelita lesz. De jöttek a Jézust hirdető keresztények. Az új vallás a zsidók egy isten-hitéhez kapcsolódott. Örültek Jézus csodatevő, gyógyító erejének, szelídségének. Majd üldözik, a római helytartóval keresztre feszíttetik, meghal. Ám hírek szerint harmadnapra feltámad,véglegesen eltűnik. Tanítványai fellépnek és nevében prédikálnak, gyógyítanak. Úgy, ahogy Lisztrában Pál és kísérete tette annak ellenére, hogy Ikóniumból sikerei ellenére kellett menekülnie.A lisztraiak váratlan eseménynek lettek szemtanúi. „Lisztrában élt egy béna ember, aki születése óta nem tudott lábára állni, még nem tett soha egy tapodtat sem. Hallgatta Pál beszédét, ez meg rátekintett, s látta rajta, hogy elég erős a hite ahhoz, hogy meggyógyuljon, ezért hangosan felszólította:Állj egyenesen a lábadra! Az talpra ugrott, és tudott járni. Amikor a tömeg látta, mit tett Pál, likaóni nyelven felkiáltott: Az istenek leszálltak hozzánk emberi alakban! Barnabást elnevezték Zeusznak, Pált meg, minthogy ő vitte a szót, Hermésznek. A város előtt álló Zeusz-templom papja pedig felkoszorúzott bikát vezetett a kapuk elé, hogy a néppel együtt áldozatot mutasson be. Amikor ezt Barnabás és Pál apostol meghallották,megszaggatták ruhájukat, és a tömegbe vetették magukat. Emberek, mit csináltok? kiáltották. Mi is emberek vagyunk, akárcsak ti, és éppen azt hirdetjük, hogy ezektől a bálványoktól forduljatok az élő Istenhez, aki az eget, a földet és a tengert alkotta, s mindent, ami csak van benne. Az elmúlt időkben megengedte, hogy minden nép a saját útját járja. De azért nem maradt bizonyíték nélkül mert jót tett adott nektek esőt és gyümölcsöt érlelő nyarat, ételt, és a szívetekbe örömet. Így beszéltek, de így is alig tudták lecsillapítani a tömeget, nehogy áldozatot mutasson be nekik. Antióchiából és Ikóniumból utánuk jött néhány zsidó. Ezek úgy fellázították a tömeget, hogy megkövezték Pált. Már azt hitték, hogy meghalt, ezért kivonszolták a városból. De amikor a tanítványok köréje gyűltek, eszméletre tért, és visszament a városba”(ApCsel 14,5-20) „Én nemzetem, zsidó népem, te ellened mit vétettem? Tőled halált mért szenvedtem? Immár felelj meg énnekem. Én tégedet Egyiptomból kihoztalak nagy rabságból; te engemet én hazámból kivetél a szent városból. Egyiptomból kimentedben nyílást tettem a tengerben; te mellemet megnyitottad, piros vérem kiontottad”
(Ho 81,1-3)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése