Jakubinyi György érsek: A Szentatya Csíksomlyón megtapasztalta a magyar hívek odaadását

A romániai pápalátogatásokról, Ferenc pápa Csíksomlyón bemutatott szentmiséjéről beszélgetett Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel Szőcs Csaba. Az interjút a Romkat.ro erdélyi magyar portál nyomán, szerkesztve közöljük.

– Hogyan értékeli Ferenc pápa romániai látogatását? Hol foglal helyet benne a csíksomlyói szentmise?

– Már a II. vatikáni zsinat pápái lelkipásztori látogatásokat tettek a világegyházban. Szent II. János Pál pápa 1999-ben Romániában járt, de akkor még csak Bukarestben lehetett két éjszakát, mert az ortodox egyházak vasfüggönyt állítottak fel a pápa ellen: nem mehet Keletre, mert az a keleti pátriárkák területe, maradjon Nyugaton mint a Nyugat pátriárkája. XVI. Benedek pápa ezért töröltette a pápai évkönyvben a pápa kilenc címe közül a Nyugat pátriárkája címet, mert már nem volt alapja. Ha a pápa nem mehet Kelet-Európába, a többségi ortodox államokba, akkor – ha a Nyugat az ő területe, miért van legalább húsz ortodox egyházmegye „a pápa területén”, Nyugaton? Például a román ortodox egyháznak Nyugat-Európában a román ortodox emigránsok részére hat egyházmegyéje működik, plébániáik pedig a római katolikus templomokban vendégeskednek.

Szent II. János Pál pápa Üdvözítőnk születése 2000. évfordulóján kifejezte óhaját, hogy szeretne meglátogatni egy ortodox többségű országot. A görög és szláv egyházak elzárkóztak. (...) A Portugáliától Isztriáig, Svájctól Szicíliáig egy nagy tömbben élő újlatin népek megmaradtak katolikusnak a reformáció idején is; csak a román újlatin nép él elszakadva a nagy tömbtől – összezárva a magyarokkal –, a szláv népek tengerében szigetet alkotva. Ezért lett alkalmas arra, hogy hídverő legyen Kelet és Nyugat között: nevében, nyelvében Rómához tart, míg hitében görögkeleti, ortodox. A keresztény bimillennium előtt így sikerült Szent II. János Pál pápának 1999. május 7. és 9. között Romániába látogatnia, mert a köztársasági elnök, Emil Constantinescu ráparancsolt a pátriárkára, hogy fogadja a pápát, és így kiérdemlik, hogy felvegyék Romániát az Európai Unióba. Így is történt. De a Szentatya nem hagyhatta el Bukarestet, és csak két éjszakát tölthetett az országban. Nekünk (a katolikus püspököknek – a szerk.) kifejezte fájdalmát, hogy nem jöhet át Erdélybe, ahol hívei többsége lakik (római és görögkatolikus hívek). De megígérte: ha még egyszer Romániába jön, feltétlenül átjön Erdélybe. Ígéretét csak most, húsz év múlva, utóda, Ferenc pápa váltotta valóra.

Mi csak reméltük, hogy Csíksomlyóra is eljön. Az apostoli nunciusnak köszönhetjük (Miguel Maury Buendía bukaresti nuncius – a szerk.), hogy kiállt Csíksomlyó mellett: a Szentatya látogassa meg a regáti híveit (Bukarest és Jászvásár), valamint az államelnököt és a Román Ortodox Egyház pátriárkáját, de jöjjön át Erdélybe, Csíksomlyóra a többségi magyar híveihez és Balázsfalvára is, a román görögkatolikus híveihez! Így is történt.

– Népünk hitvallást tett azzal, hogy órákon át a szakadó esőben, sárban, példás fegyelmezettséggel és alázattal várta a pápát. E gesztus, kiállás, kitartás üzenete eljutott a Szentatyához?

– Katolikus székely népünk példát adott a fegyelmezettségre. Eső, kellemetlenségek ellenére eljöttek. Megismétlődött a gyakori pápalátogatási csoda: a Szentatya érkezésekor kisütött a nap! A pápa tudatában volt annak, hogy most magyarokat fogad. Azt is megjegyezte, hogy ezt látta a zarándok tömeg tapsreakcióján is, mert a szentmisében a román bemondásokra gyenge válasz érkezett, viszont a magyar beéneklésekre a tömeg válaszolt.

– (...) A pápai autóban jött le az oltártól a Jakab Antal Házig. Sikerült ebben az időben lényeges dolgokat megbeszélnie a Szentatyával? Érsek atya szerint milyen benyomásokkal távozott a pápa Csíksomlyóról?

– A pápai szentmise végén el kellett mondanom köszönetemet. Ez hozzátartozik a rituáléhoz. Beszédemet négy hónappal ezelőtt bekérte a nuncius: magyar, román és olasz nyelven. A Szentszék a felét lefaragta, túl hosszú, nem a múltat kell emlegetni, hanem a jövőt – magyarázták. Román részről a román fordítást javították, hogy igazi román hangzása legyen. Végül azért kellett csak magyarul és románul felolvasnom a köszöntőt, mert a Szentatya kezében volt az olasz fordítás.

A szentmise után az időjárás miatt változott program szerint a Szentatya a Jakab Antal Házban svédasztalos ebédet fogyasztott szűk kíséretével, amin jelen voltam; majd a pápai kocsin elkísértem a Szentatyát a 61. sz. hegyivadászbrigád-kaszárnya heliportjára (helikopter-leszállópálya – a szerk.), a Hargita megyei egykori Ceaușescu-vadászkastély (most laktanya) mellé. Az ebéden és az autóban beszélhettem a Szentatyával. Tudtam, hogy mindent lehallgatnak, de mindenről beszámoltam neki, amiről gondoltam, hogy tudnia kell. A Szentatya reakciója az volt: „Nézze, mi Latin-Amerikában nem tudtunk részletekről, de tudtuk, hogy kommunista diktatúrában élnek.” A Szentatya mindig azt emlegette, hogy Csíksomlyón megtapasztalta a magyar hívek hűségét, odaadását. Csíksomlyón volt a legnagyobb tömegélménye is.

– A pápalátogatás befejeződött, a gondviselő Istennek hála és a szervezők, önkéntesek munkájának köszönhetően a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyon pozitív, igazi lelki élmény volt a pápai szentmise, az aranyrózsa átadása a csíksomlyói Szűzanyának. Mit jelent ez az esemény a főegyházmegye és az Ön számára?

– A Szentatya csíksomlyói látogatása főegyházmegyénk történetének csúcspontja. Őszinte köszönet a szervezőknek, a hivatalosan kinevezett három főkoordinátornak (Sajgó Balázs, Oláh Zoltán, Urbán Erik OFM) és munkatársaiknak, az önkénteseknek, támogatóknak. Besegített az állami SPP (Serviciu de Pază și Protecție, a volt Securitate „VIP-részlege”: államfők, miniszterek, egyházfők biztonságáért felelnek ma). Az aranyrózsa átadása Csíksomlyó pápai kitüntetése. Hálásak lehetünk a Szentatyának, hogy ezt megtette. A főegyházmegye életében egyedülálló esemény és a legnagyobb, hogy „az élő Szent Péter”, a római pápa meglátogatta a kegyhelyet. Az én életemnek is – nem csak 29 éves püspökségemnek – tetőpontja Ferenc pápa csíksomlyói látogatása.

– A csíksomlyói pápai szentmise megszervezéséhez több helyről érkezett jelentős anyagi támogatás, állami és magánszférából, segélyszervezetektől. Kiknek mond köszönetet érsek atya mint a pápát fogadó egyházmegye főpásztora?

– Ami a köszöneteket illeti, már az előző pontban megköszöntem a szervezők áldozatos munkáját. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Fenyő Szállóban megköszöntem a segítséget. A magyar állam segítségét írásban is megköszöntük, a román állam segítségét szintén. Sok magánszemély is támogatott minket, akiknek méltó köszönetet nyilvánítottunk. Az ő segítségük nélkül nem tudtuk volna saját erőből a vendégfogadást, zarándoklatszervezést levezetni. Isten fizesse mindenkinek, aki hozzájárult Ferenc pápa csíksomlyói látogatásához!