Nemzettudat és globalizáció – A Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjaival találkozott a Szentatya

Május 1. és 3. között tartják plenáris ülésüket a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjai a Vatikánban. A tanácskozás témája: „Nemzet, állam, nemzetállam”. Ferenc pápa május 2-án fogadta a résztvevőket.

Ferenc pápa beszédében rámutatott, az Egyház mindig buzdított a saját nép, a haza szeretetére, ugyanakkor hangsúlyozza a más kultúrák, az idegen népek hagyományainak és szokásainak tiszteletben tartását is. Az Egyház mindig óva intett a hazaszeretet torzulásaitól, amelyek mások kirekesztését és gyűlöletét eredményezhetik; a túlzott nacionalizmustól, ami falakat emel, illetve rasszizmussá vagy antiszemitizmussá válik.

A pápa megjegyezte, hogy az államok gyakran válnak a domináns csoportok érdekeinek kiszolgálóivá, többnyire a gazdasági haszon érdekében, elnyomva az etnikai, nyelvi vagy vallási kisebbségeket, amelyek az adott állam területén élnek.

Az a mód, ahogyan egy nemzet fogadja a bevándorlókat, megmutatja az emberi méltóságról alkotott elképzelését és az emberiséggel való kapcsolatát. Az állam, amely felébreszti saját népe nacionalista érzelmeit más nemzetek vagy népcsoportok ellen, nem teljesíti küldetését – hangsúlyozta Ferenc pápa, és rámutatott: a történelem bizonyítja, hova vezetnek az ilyenfajta eltorzulások.

A nemzetállamról szólva a Szentatya kiemelte, azt nem lehet abszolútnak és „szigetnek” tekinteni. Utalt a szubszidiaritás elvére, emlékeztetve, hogy Európa a világháború után elindult a népek közötti közeledés útján. Majd annak a reményének adott hangot, hogy a földrész nem veszíti el azokat az eredményeket, amelyeket elért ezen az úton. A nemzetek közötti együttműködéshez szükség van a multilateralizmus megerősítésére, amely szemben áll az új nacionalista nyomással és a hegemóniára törekvő politikával. Ezáltal az emberiség elkerülheti a fegyveres konfliktusokat, valamint elháríthatja a nagyhatalmi gazdasági és ideológiai gyarmatosítás veszélyét. Enyhíthetjük az erősebb uralmát a gyengébb felett, figyelve a globális dimenzióra, de nem szem elől tévesztve a helyi, a nemzeti és a regionális dimenziót.

Ferenc pápa a globalizáció azon formájának megvalósítására hívott, amely minden nép, nemzet és az emberiség kollektív identitásának kölcsönös elismerésén alapul. Ezen alapelv szerint az egész előrébb való, mint a rész, és ez pedig elvezet a béke és az összhang állapotához.

A pápa aggodalmának adott hangot amiatt, hogy úgy tűnik, a többoldalú nukleáris leszerelés időszaka véget ért, a kérdés már nem kavarja fel azon nemzetek politikai vezetőinek lelkiismeretét, amelyek atomfegyverekkel rendelkeznek. Éppen ellenkezőleg, a nukleáris konfliktusok új korszaka kezd kialakulni, eltörlik a közelmúltban elért eredményeket, növelve a háborús kockázatot. „Ha támadó és védekező nukleáris fegyvereket telepítenek a Földön és az űrben, akkor az növeli és nem csökkenti a nukleáris holokauszt veszélyét” – figyelmeztetett a Szentatya.

Beszéde végén arra buzdította a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagjait, hogy mozdítsák elő a megújult nemzetközi szolidaritást az emberi méltóság, a közjó, a teremtett világ és a béke tiszteletben tartásával.