Szunnita nagymuftival és az antiochiai görög ortodox pátriárkával találkozott Kocsis Fülöp Szíriában
Kocsis Fülöp érsek-metropolita augusztus 2. és 6. között látogatást tesz Szíriában. Találkozott Ahmed Badreddin al-Hasszún nagymuftival, valamint X. János antiochiai görög ortodox pátriárkával Damaszkuszban.
A
szunnita nagymufti 2005-ös hivatalba lépése óta élénk szereplője az iszlám
irányzatai és a keresztények közötti párbeszédnek, továbbá a vallások közötti
megbékélés híve.
Ahmed
Badreddin al-Hasszún fiát 2011-ben, 22 éves korában dzsihadista merénylők
gyilkolták meg, ám ő a megbocsátás híveként kegyelmet kért a merénylőknek.
Kocsis
Fülöp érsek-metropolita látogatását fontosnak tartotta, munkatársai előző este
telefonon kértek engedélyt, hogy a találkozón a damaszkuszi televízió is jelen
lehessen. A nagymufti köszönetet mondott a katolikus főpásztornak a
látogatásért, melyet a felekezetek közötti megbékélés fontos lépésének tekint.
Kocsis
Fülöp a máriapócsi Istenszülő-ikon másolatát ajándékozta neki, aminek Ahmed
Badreddin al-Hasszún különösen örült, hiszen – mint rámutatott – Máriát a
muszlimok körében is nagy tisztelet övezi. A nagymufti imafüzért ajándékozott
Kocsis Fülöpnek, aki elmondta, hogy a Jézus-imát fogja imádkozni vele.
Viszonzásul átadta saját csotkiját (imafüzér a keleti egyházban – a szerk.)
a muszlim vezetőnek.
A
találkozó során a tolmácsolásban Speidl Bianka orientalista, a Görögkatolikus
Metropólia állandó közel-keleti szakértő-tanácsadója nyújtott segítséget.
Kocsis
Fülöp az antiochiai görög ortodox pátriárkával is találkozott. A beszélgetés
során X. János ismertette egyházuk helyzetét, és köszönetét fejezte ki, hogy
európai egyházi vezetőként az érsek-metropolita személyesen látogatta meg a
szíriai keresztényeket. A pátriárka elmondta: tisztában van azzal, hogy
Magyarország milyen sajátos szerepet vállal a Közel-Keleten élők
megsegítésében. Hivatkozott a magyar külügyminiszterrel való találkozására, és
kérte Kocsis Fülöp érseket, hogy segítse a magyar kormánnyal való további
kapcsolattartást.
Az
antiochiai egyike az öt ősi patriarkátusnak (a jeruzsálemi, az alexandriai, a
konstantinápolyi és a római mellett), melyet a hagyomány szerint Szent Péter
alapított. A 451-es kalkedóni zsinattól kezdve az akkor kiközösített
nesztoriánus keresztények is antiochiai pátriárkának nevezték vezetőjüket, ők a
szír
ortodoxok. A belőlük kivált és Rómával 1783-ban egységre lépett
közösség ma az szír katolikus egyház, melynek
vezetője szintén antiochiai pátriárka. A kalkedóni zsinathoz hű görög
ortodoxok pátriárkája is az antiochiai címet viseli. A melkiták
– akik az 1724-ben Rómával egységre lépett antiochiai görög ortodoxok – szintén
antiochiai pátriárkának nevezik vezetőjüket. A maronita szerzetesekből lett és
országos méretűvé nőtt közösség vezetője a 8. századtól szintén antiochiai
pátriárka rangot kapott.
A mostani
találkozóval a Magyar Görögkatolikus Egyház immár mind az öt (melkita,
maronita, szír ortodox, szír katolikus, görög ortodox) antiochiai pátriárkával
közvetlen kapcsolatba lépett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése