Japán ébredés az életvédelem terén
A japán társadalom lassan kezd nyitottá válni az élet civilizációjára. Egyre aktívabbak a korábban kevéssé népszerű Pro-Life-mozgalmak a kelet-ázsiai szigetországban.
A
legutóbbi élet menetéhez, amelyet július közepén szerveztek, a japán
fővárosban, mintegy kétszázötven fő csatlakozott. Összehasonlításképpen: négy
éve, az első ilyen meneten a résztvevők száma harminc körül lehetett. Nem eget
rengetően nagy számok, a tokiói metropolita mégis annak jelét látja ebben, hogy
a társadalom egy része szembefordul az elutasítás kultúrájával. „Sok japán
azonban továbbra is úgy gondolja, hogy az emberi élet értéke a
termelőképességétől függ” – figyelmeztetett Tarcisio Kikuchi érsek.
Japánban
az abortuszt már 1948-ban legalizálták. Más országokkal ellentétben a
terhességmegszakítás bevezetésének folyamata a virágzó cseresznyefák országában
nagyon gyors ütemben zajlott. Ráadásul orvosi indoklással a terhesség 22.
hetéig is meggyilkolhatják a gyermeket, tekintettel az anya szociális-gazdasági
helyzetére. A 2005-ös statisztikai adatok szerint a 16 és 49 év közötti nők
közül hatból egy nő esett át életében egy vagy több abortuszon. A
megkérdezettek több mint fele vallotta, hogy megsiratta gyermeke halálát.
Az
elmúlt közel hetven év során Japánban körülbelül negyvenmillió meg nem
született magzatot öltek meg. Annak, hogy a társadalom a halál civilizációja
felé fordult, egyik fő okát a Miyuki Ishikawa ügyben látják, amely nagy vihart
kavart Japánban: a démoni szülésznő – ahogy nevezték – a múlt század harmincas
és negyvenes éveiben újszülötteket gyilkolt meg szüleik kívánságára. Az asszony
ellen százhárom újszülött halála ügyében emeltek vádat, bár valószínű, hogy az
áldozatok száma ennél jóval nagyobb lehetett. Nyolc év szabadságvesztésre
ítélték, de a fellebbezés után a büntetést négy évre mérsékelték. Az 1948-as
első ítélettől a kormánynak néhány hónapra volt szüksége az abortusz országos
legalizálására.
Mindezek
alapján érthető, ha a legszerényebb életvédelmi megmozdulás is reménykeltő jel
a helyzet javulására. Kikuchi érsek szerint az évente szervezett élet menete
azért is fontos, mert felhívja a társadalom figyelmet az élet szentségére.
Számunkra – hangsúlyozza a főpásztor – a békét, az ember fejlődését célzó és a
rászorulók megsegítésére irányuló kezdeményezések nem politikai programot
jelentenek, ellentétben azzal, amit néhányan sugallnak. Az élet kultúráját
akarjuk szolgálni e megmozdulások által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése