Ferenc pápa: A keresztények nem úr-szolga viszonyban vannak Istennel!
Augusztus 5-én délben a Szentatya a napi evangéliumról elmélkedve hangsúlyozta, hogy a kereszténység elsődlegesen nem parancsteljesítés, hanem Jézusban való hit és az ő evangéliumának megfelelő élet.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Az
utóbbi vasárnapokon a liturgia a gyengédséggel teli Jézust állította elénk, aki
elébe megy az embereknek és szükségleteiknek. A mai evangéliumi szakaszban (vö.
Jn 6,24–35) változik a nézőpont: a Jézus által jóllakatott tömeg az, aki újfent
Jézus keresésére indul. Jézus számára azonban nem elég, hogy az emberek
keresik, azt akarja, hogy megismerjék; azt akarja, hogy az ő keresése és a vele
való találkozás meghaladja a fizikai szükségletek közvetlen kielégítését. Jézus
azért jött, hogy valami többet hozzon nekünk, hogy létünk előtt szélesebb
horizontot nyisson annál a mindennapi aggódásunknál, hogy táplálkozzunk,
öltözködjünk, munkaterületünkön előrelépjünk, és így tovább. Ezért fordul a
tömeghez [méltatlankodva]: „Nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok,
hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok” (Jn 6,26). Így ösztönzi őket,
hogy tegyenek meg egy további lépést, gondolkodjanak el a csoda jelentésén, és
ne csak hasznot húzzanak belőle. A kenyerek és halak megszaporítása ugyanis
annak a nagy ajándéknak a jele, amelyet az Atya adott az emberiségnek, s ez az
ajándék maga Jézus!
Ő, az
igazi „élet kenyere” (Jn 6,35), nemcsak a testet akarja jóllakatni, hanem a
lelket is, olyan lelki eledelt ad, amely a legmélyebb éhséget is teljesen
csillapítani tudja. Ezért hívja az embereket arra, hogy ne mulandó eledelért
fáradozzanak, hogy olyanért, amely megmarad az örök életre (vö. Jn 6,27). Arról
az eledelről van szó, amelyet Jézus mindennap ad nekünk: az ő szava, az ő
teste, az ő vére. Az emberek meghallgatják az Úr hívását, de nem értik meg
annak értelmét – ahogyan sokszor velünk is megesik –, és kérdezik Jézust: „Mit
tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat tegyünk?” (Jn 6,28). Jézus hallgatósága
azt gondolja, hogy a törvények előírásainak megtartását kéri tőlük, hogy a
kenyérszaporításhoz hasonló további csodákban legyen részük. Általános ez a
kísértés, hogy tudniillik a vallást puszta törvényteljesítésre szűkítsük,
Istennel való kapcsolatunkat pedig úr-szolga viszonyként fogjuk fel: a
szolgának teljesítenie kell az úr által kijelölt feladatokat, hogy elnyerje
jóindulatát. Ezt mindnyájan tudjuk. A tömeg ezért tudakolja Jézustól, milyen
tetteket kell végrehajtania, hogy elégedetté tegye Istent. Jézus azonban
váratlan választ ad: „Istennek az a tett tetszik, ha hisztek abban, akit
küldött” (Jn 6,29). Ezek a szavak ma hozzánk is szólnak: Istennek nem annyira
az tetszik, ha dolgokat „teszünk”, hanem ha „hiszünk” abban, akit küldött. Ez
azt jelenti, hogy a Jézusban való hit lehetővé teszi, hogy Istennek tetsző
dolgokat tegyünk. Ha engedjük bevonni magunkat ebbe a szeretettel és bizalommal
teljes viszonyba Jézussal, képesek leszünk evangéliumi illatot árasztó
jócselekedetekre, testvéreink javára, szükségleteik kielégítésére.
Az Úr
arra figyelmeztet, hogy ne felejtsük el: ha aggódnunk kell is a fogható
kenyérért, még fontosabb a vele való kapcsolat ápolása, a beléje vetett hitünk
megerősítése, hiszen ő „az élet kenyere”, aki azért jött, hogy elvegye
igazságra, igazságosságra, szeretetre irányuló éhségünket. Szűz Mária, a Salus
populi romani, azon a napon, amikor megemlékezünk a római Santa
Maria Maggiore-bazilika felszenteléséről, támogassa hívő életünket, és
segítsen, hogy örömmel tudjuk elfogadni Isten életünkre vonatkozó tervét.
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
Kedves
testvéreim! Boldog VI. Pál pápa negyven évvel ezelőtt élte utolsó óráit ezen a
földön, ugyanis 1978. augusztus 6-án este halt meg. Nagy tisztelettel és
hálával emlékezünk meg róla, és várjuk szentté avatását, amely október 14-én
lesz. A mennyből járjon közben az Egyházért, amelyet nagyon szeretett, és a
világ békéjéért. Köszöntsük tapssal a modern kornak ez a nagy pápáját!
Szeretettel
köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és más országokból érkezett zarándokok!
Köszöntöm a családokat, az egyházközségi csoportokat, társulatokat és egyéni
híveket.
Külön is
köszöntöm a csehországi Velehradból jött zarándokokat, a spanyolországi Lorca
híveit és a nòvoli fiatalokat.
Szép
vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne felejtsetek el
imádkozni értem! Köszönöm! És jó étvágyat az ebédhez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése