Ferenc pápa: Egy
keresztény ne legyen gyászos tekintetű!
A pesszimizmus nem keresztény dolog – e
szavakkal hívott a pápa az örömre december 21-én a Szent Márta-ház kápolnájában
bemutatott reggeli szentmisén. Legyen olyan az arcunk, mint akiket megváltottak
és akiknek megbocsátottak, ne olyan, mintha halotti virrasztáson vennénk részt
– tette hozzá.
A pápa homíliájában az öröm fogalma köré szőtte
gondolatait, amely a bűnök megbocsátásából és az Úr közelségéből fakad. A napi
első olvasmány (Én 2,8–14) és az evangélium (Lk 1,39–45) is arról a nagy
örömről szól, amely belülről fakad, nem pedig egy ünnep öröméről. Az egész
liturgia ezt az üzenetet közvetíti: légy örömteli!
A Szentatya az öröm három jellemzőjét
fogalmazta meg. Először is olyan örömről van szó, amely a megbocsátásból fakad:
„Az Úr visszavonta ítéletedet.” A pápa az örvendezésre hívott, és arra, hogy ne
éljünk „langyos” életet, mert tudjuk, hogy megbocsátást nyertünk: ez a gyökere
keresztény örömünknek. Gondoljunk csak az elítélt örömére, amikor
megváltoztatják az ítéletét, vagy a betegekre és bénákra, akik gyógyulást
nyernek az evangéliumban. Tudatában kell tehát lenni a megváltásnak, amelyet
Jézus hozott el.
Egy filozófus, aki agnosztikusnak vagy
ateistának tekintette magát, bírálta a keresztényeket, és így fogalmazott:
„Ezek a keresztények azt mondják, hogy van egy Megváltójuk. Akkor hiszem ezt
majd el, ha olyan lesz az arcuk, mint azoké, akiket megváltottak, olyan
örömteli, mert megváltást nyertek.” Ha olyan az arcod, mint egy halotti
virrasztáson részt vevőnek, akkor hogy hinné el bárki is, hogy megváltást
nyertél, hogy a bűneidet megbocsátották? – tette fel a kérdést a pápa. – Ez az
első pont, a napi liturgia első üzenete: megbocsátást nyertünk mindannyian.
Isten a megbocsátás Istene – hangsúlyozta a Szentatya. Arra buzdított, hogy
fogadjuk el ezt a megbocsátást, és örömmel haladjunk előre, mert az Úr
megbocsátja majd azokat a dolgokat is, amelyeket gyengeségből teszünk.
Örömünk oka másrészt az is, hogy az Úr velünk
jár attól a pillanattól kezdve, hogy elhívta Ábrahámot. Közöttünk van a
próbatételeinkben, a nehézségeinkben, az örömünkben és mindenben. Ferenc pápa
arra buzdított, hogy a nap során forduljunk néhány szóval az Úrhoz, aki
mellettünk áll életünkben.
Az öröm harmadik aspektusa
az, hogy a csapások idején „ne hagyjuk elernyedni a karunkat”. Ez a fajta
pesszimizmus nem keresztény dolog. Abból fakad, hogy valaki nem tudja, hogy
megbocsátást nyert, és nem érezte sohasem Isten simogatását. Az evangélium
megmutatja az örömet: „Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve
elment.” (Lk 1,39) Az öröm mindig sietségre ösztönöz minket, mert a Szentlélek
kegyelme nem ismeri a lassúságot… A Szentlélek mindig siet, mindig arra buzdít
minket, hogy haladjunk előre, mint a szél a vitorláson, a hajón… –
jegyezte meg a Szentatya.Tehát lényegében arról az örömről van szó, amely nyomán Erzsébet méhében felujjongott a magzat, amikor Máriával találkozott. Ez az az öröm, amelyről az Egyház beszél. Legyünk örömteli keresztények, tegyünk meg minden erőfeszítést, és mutassuk meg, hogy hisszük: megváltást nyertünk, hogy az Úr megbocsátott nekünk mindent, és ha el is bukunk alkalmanként, Ő megbocsát majd, mert a megbocsátás Istene. Hisszük, hogy az Úr közöttünk van, és sosem hagyja, hogy elernyedjen a karunk. Ez a napi üzenet: „Kelj fel!” Ahogy Jézus mondja a betegeknek: „Kelj fel, kiálts örömödben, örvendezz, és teljes szíveddel ujjongj!” – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése