Adventi kalendárium – 2017. december 20.
Idei adventi kalendáriumunkkal a kilencvenéves XVI. Benedek pápát is köszöntjük. Tíz évvel ezelőtt kiadott Spe salvi kezdetű, a reményről szóló enciklikáját idézzük napról napra. Reménnyel a szívünkben várjuk az Úr érkezését!
Az ő
tekintete előtt elolvad minden hamisság. A vele való találkozás égető tüze
átalakít és megszabadít, hogy valóban önmagunkká váljunk. […] Az ő tekintete,
az ő szívének érintése meggyógyít bizonyos fájdalmas átváltoztatásban, mintegy
„tűz által”. De ez a fájdalom boldog, amelyben az ő szeretetének szent hatalma
lángként átjár bennünket, úgy, hogy végre teljesen önmagunk, s ezáltal teljesen
Istenéi leszünk. Így válik láthatóvá az igazságosság és a kegyelem egymásban
léte is: életünk nem közömbös, de szennyezettségünk nem piszkít be minket
örökre, föltéve, hogy legalább megmaradtunk Krisztus, az igazság és a szeretet
felé való törekvésben. Szennyezettségünk Krisztus szenvedésében végső soron már
elégett. Az ítélet pillanatában megtapasztaljuk és megkapjuk szeretetének ezt a
győzelmét minden, a világban és a bennünk lévő rossz fölött. A szeretet
fájdalma lesz megmenekülésünk és alakul át örömünkké. […] Isten ítélete remény,
mert amennyire igazságosság, annyira kegyelem. Ha merőben kegyelem volna, mely
jelentéktelenné tesz minden földi történést, Isten adósunk maradna az
igazságosság kérdésével – a történelem és az Isten felé hangzó, számunkra döntő
kérdéssel. Ha pusztán igazságosság volna, akkor végső soron mindnyájunk számára
csak félelmet jelenthetne.
(Spe salvi, 47.)
Istenünk,
az angyali üdvözletkor a te végtelen, örök Igédet úgy fogadta a
Szeplőtelen Szűz, mint Isten szent temploma, melyet elárasztott a Szentlélek
fénye. Engedd, kérünk, hogy példáját követve alázattal vállaljuk
szent akaratod teljesítését. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.(Spe salvi, 47.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése