Szerencsés angyalok Könyörögjetek érettünk!

Szerencsés angyalok

Könyörögjetek érettünk!

A Bölcsesség könyvének hetedik fejezete beszél a halandó ember és az Isten kapcsolatáról. A halandó embert, a szerző a maga alázatosságában azonosítja: „Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!” [Bölcs 7,6] Ebben a keretben minősíti az Embert, aki alázattal fordul Istenhez, a zsidó nép Istenéhez! Ebben az összefüggésben így beszél a szerző az ember és Isten kapcsolatáról: „könyörögtem, és okosság adatott nekem, imádkoztam, és eljött hozzám a bölcsesség lelke.” [Bölcs 7,7]. Vagyis: Isten megérti és megsegíti az alázatos embert. Mi több, az alázatos ember értelmét, Isten kész megtoldani bölcsességével is! Az Istentől megsegített ember képes rá, hogy felismerje azt, hogy micsoda gazdagság lakozik abban, amiben Isten bölcsessége lakozik! Gyönyörűen beszél a mai olvasmányban a szerző a megtapasztalt kegyelem állapotában. Ebben azt veszem én észre, hogy minden időkre körül írja a tapasztalat, az emberiség történelmén átívelőn, hogy mit tesz Isten bölcsessége bennem, a személyben. Ha életállapotomban azonosítani képes vagyok a magam tapasztalását a szerző véleményével, akkor bizonyos lehetek benne, hogy Isten kegyelmében van részem! Félreérthetetlenül bizonyosságom legyen rá, hogy Isten jelenlévő! Nem bármi más, e világ által megmagyarázható, és megmagyarázandó érvekkel azonosítsam e jellemet, amikor az Isten kegyelmi jelenléte, melyben osztozni kész velem, méltatlan halandó emberrel!

De van itt egy olyan vers is, ami most még ennél is többet akar velem közölni: „a bölcsességen nem vesz erőt a gonoszság!” Ez a kijelentés több annál, mint bizonyosság. Ez megerősítő kegyelmet hordoz számomra. Azaz, Isten bölcsességéből biztonságot is meríthetek, és védelmet a gonosz ellen! Amire, ha ráhagyatkozni merek, akkor válhat tapasztalatommá, mit érhet ember számára Isten bölcsessége!

Egy nagy kérdés marad mindezek után, a számomra: hogyan juthatok Isten bölcsességének birtokába? Hát először is a szerző szavait megfogadva, kérem a magam számára. Persze, a kérés sem mindegy, hogy honnan fakad fel. Lélekből vagy kíváncsiságból, hitből vagy a magam evilági hasznát remélve tőle?

Isten bölcsességét is arra szánja, ebben bizonyos vagyok, hogy üdvösségre vezessen, vagyis, az örök életre.

Talán elmondhatom, hogy Isten bölcsességének gazdagságában élni, ember számára, már azonosíthatóvá, érthetővé teszi Jézus szavait: „az Isten országa köztetek van.”!

Amit ez után boncolgat Jézus, az nem azt jelenti, hogy Jézus azt akarja, hogy szenvedjünk! De azt jelenti, hogy bizony, szenvedéseken keresztül érhetünk fel arra a bölcsességre, mely által megtapasztalhatjuk Isten országának teljességét, már itt, ebben az életben! Mert a világ kilöki magából azt, aki Isten bölcsességét többre tartja a világ bölcsességénél! Ami, szenvedést okoz annak, aki ebben a világban élni akar, de nem ennek a világnak!

Vállalom? Bizony, nekem, erre a kérdésre kell válaszolnom. Ezen a válaszon keresztül léphetek be, egy szobával beljebb, hogy a magam legbelső szobája felé haladjak, ahol Isten szentlelke alig hallható hangon suttogja nekem a vágyát, és velem való akaratát, mely igényli, hogy teljes szabadságomat Neki rendeljem. Vállalom Uram, Atyám, Istenem! Kérem Krisztust és a Szentlélek áradását rám, magamra. Töltsön el, járjon át, formáljon át, hogy bölcsességedben éljek! Ámen