Szent Gábor főangyal Könyörögj érettünk!

Szent Gábor főangyal

 Könyörögj érettünk!

A hálából kell elindulni, és felcseperedni az engedelmességre, hogy megigazultakká lehessünk! Ma ezt leheli fülembe Istenem Szent Lelke.

Képes vagyok szívből hálát adni? Miért is adok hálát? Hogy a bűn szolgaságából Isten kiemel a Tőle való tanításra! Hogy Igazsága szolgálatára bírjon!

Erre van képességünk, módunk, lehetőségünk. Kinek-kinek hite mértékében, és kegyelmi adományaink, karizmáink, képességeink, adottságaink szerint. – Pál beszél erről a Római levél 12. fejezetében. Ott elhangzik néhány adomány. Azonban, az 1Kor 12-ben erről másképpen beszél. És megint másként az Efezusi hívekhez, levelének 4. fejezetében.

És, mégsem az a legfontosabb, hogy ismerjem milyen képességekkel áldott meg az Isten! Hanem az engedelmesség! Megengedővé tenni magam a tanítására!

Rá, az én Uramra, Istenemre figyelni, Rá fókuszálni! Meggyőző legyen számára az én elköteleződésem, hogy átadtam minden feltétel nélkül Neki az életemet!

Talán, valami ilyesmire gondol Jézus, amikor Nikodémusnak, ennek a zsidó tanítónak ezt mondja: „A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.” Megengedni a Léleknek, hogy mint a szél, engem oda vigyen, ahova Ő akar, és arra használjon, amire Ő akar.

Amikor Nikodémust, Jézusnak még ez a felelete sem győzi meg, akkor azt mondja Neki: „amit tudunk, azt mondjuk el, és amit láttunk, arról tanúskodunk”. Mit tudok, és mit látok? Ha újjá születtem, vízből és Lélekből, akkor talán képessé lehetek – előbb, vagy utóbb – megigazulásra is! Tudva, hogy amit rám bízott Isten, azt nem szabad eltékozolnom, és nem is szabad lebecsülnöm! Mert mindazt arra kaptam, hogy azzal szolgáljam Isten országának épülését! Hát legyen Istenem, Atyám akaratod szerint, legyőzve önmagam kereteit! Ámen