A pápa a Vatikáni Csillagvizsgáló konferenciája résztvevőinek: ne féljünk a tudományos felfedezésektől
Ferenc
pápa a Vatikáni Csillagvizsgáló által rendezett konferencia tagjaival
A
világegyetem tér- és időbeli végtelenségében mi emberek elcsodálkozunk és
kicsinek érezhetjük magunkat. A pápa Albert Einstein szavait idézte, aki
szerint mondhatjuk azt, hogy a világ végtelen misztériuma annak megértésében
áll.
Alázattal
el kell fogadni a tudományos felfedezések újdonságát
Ez a
megállapítás hangsúlyozza, hogy a világegyetem létezése és megértése nem a
káosz vagy a véletlen eredménye, hanem az isteni Bölcsességé. A pápa buzdította
a Vatikáni Csillagvizsgálót, hogy félelem nélkül tartson ki az igazság
kutatásában. Sosem kell félni az igazságtól vagy bezárkózni zárt álláspontokba,
hanem teljes alázattal el kell fogadni a tudományos felfedezések újdonságát. Az
emberi ismeretek perifériái felé haladva, hiteles istenélményben
részesülhetünk, ami képes betölteni a szívünket.
Lamaître
prelátus, a tudomány és a hit közötti kreatív harmónia példája
Ferenc
pápa rámutatott, hogy a világegyetemet érintő témák alapvetően fontosak a
tudomány, de a teológia számára is. Megemlékezett Lamaître prelátus alakjáról,
valamint az egyházra és a tudományos kutatásra hagyott hatalmas örökségéről. A
katolikus pap és a kozmológus kettős szerepében Georges Lamaître prelátus a
tudomány és a hit között húzódó véget nem érő kreatív feszültségben mindig
éberen védte a módszertani különbségtételt a tudomány és a teológia területe
között. Bár ezek eltérő kompetenciaterületek, mégis harmonikus egységet
alkottak életében. Már Aquinói Szent Tamás műveiben is jelen van ez a
különbségtétel, amely a rövidzárlatok létrejöttétől óv, amelyek ártalmasak
lehetnek a tudomány és a hit számára is – zárta beszédét Ferenc pápa a Vatikáni
Csillagvizsgáló által szervezett konferencia résztvevőihez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése