Évközi ötödik hét szerdája

Évközi ötödik hét szerdája

A tegnapi evangéliumban a farizeusok és írástudók a tisztasági törvények megtartását kérték számon Jézustól és tanítványaitól. A mai szöveg ezt a részletet folytatja. Jézus most már nem az őt kérdező vallási vezetőkhöz címzi szavait, hanem a jelenlévő néphez, őket szeretné tanítani a tisztasági törvények megtartásának helyes módjáról. Rögtön észrevesszük, hogy a törvénytudók és Jézus gondolkodása két eltérő síkon mozog. Az írástudók fizikai, a tárgyakat illető külső, az embert kívülről érintő tisztaságról beszélnek, az Úr viszont az erkölcsi tisztaságról, ami az ember lelkét belülről érinti. És itt rögtön megértjük, hogy Jézusnak mi a problémája a farizeusi törvényértelmezéssel kapcsolatban, az ugyanis inkább a törvények külsődleges, látszólagos megtartását tartja szem előtt, míg ezzel ellentétben Jézus az erkölcsi tisztaságot, a szív tisztaságát kívánja meg az embertől, mert ez a parancsolatok eredeti szándéka.
Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy e helyen Jézus a szavaival értelmezi újra a tisztasági törvényeket, korábban viszont már a cselekedetei is ezt mutatták. Csodái során megérintette a leprás beteget, együtt étkezett a bűnösökkel, férfi létére engedte, hogy egy asszony megérintse, a pogányok lakta területeken is járt. Mindezekkel ténylegesen „megszegte” a tisztasági parancsokat, mostani kijelentéseivel pedig kijelöli törvényének új irányát, a tiszta szívből fakadó szeretetet.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, felajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.