Az én szeretett Fiam!
A
végtelen szeretetű Istenatyának azért szeretett Fia Jézus, mert helyre akarja
állítani Atyja igazi országát. Ez az az igazi ország, amely a Jézus által
fogalmazott legszentebb imádságban a legelső kérés:„Mi Atyánk, aki a mennyekben
vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te
akaratod, miképpen mennyben, úgy a földön is” (Mt 7,9-10) A pogánnyá vedlett
emberi gondolkodás központja az „ÉN” Ennek az eltorzult világi gondolkodásnak a
saját jóléte a fontos. Az Úr Jézus kifogásolja ezt, mert minden embernek az a
földi küldetése: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,, teljes lelkedből
és teljes elmédből. Ez a legnagyobb és első parancs. A második hasonló hozzá:
Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az
egész törvény és a próféták”(Mt 22,37-40) Így is fogalmazhatnánk: Isten minden
embernek ezt adta életcélul, hogy a szeretet parancsát valósítsa meg. A
sorrend: Isten, a felebarát és én.A zsidók Jézustól azt kérik számon: „Miért
térnek el tanítványaid az ősök hagyományaitól? Evés előtt ugyanis nem mossák
meg a kezüket. így felelt nekik: Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát
hagyományotok kedvéért? Azt mondta az Isten: Tiszteld apádat és anyádat, és:
Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon! Ti pedig azt mondjátok: Ha
ezt mondja valaki apjának vagy anyjának: korbán, vagyis áldozati ajándék az,
amivel megsegíthetnélek, akkor már nem engeditek, hogy bármit tegyen is apjáért
vagy anyjáért;és így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal,
amelyet továbbadtatok; de sok más ehhez hasonlót is tesztek. Képmutatók!
Találóan jövendölt rólatok Izajás: Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve
távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs” (Mt 15,1-9)
Jézus remekül összefoglalja küldetését az utolsó vacsorán: „Ha megteszitek,
amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának
benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak
benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti
választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, és arra rendeltelek,
hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad
nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek:
szeressétek egymást!”(Jn 15,14-17)„Jézus tudta, hogy az Atya mindent a kezébe
adott, s hogy Istentől jött és Istenhez tér vissza”.(Jn 13,3) Ezért a
szeretetet egy rabszolgai munkával, tanítványai lábának megmosásával
gyakorolja. A nyilvános működése is csupa szeretetszolgálat: tanít és gyógyít,
szorítja kifelé a sátánt. Szent Pál remekül foglalja össze az Úr küldetését:
„Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztusban volt. Ő Isten
formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak,
amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai
alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett,
mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a
kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely
fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a
mennyben, a földön és az alvilágban,s minden nyelv hirdesse az Atyaisten
dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr” (Fil 2,5-11)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése