Zsolozsma CCLXXII.

Jeremiás próféta könyvéből

4, 5-8. 13-28
Észak felől jön a pusztító 

Ezt mondja az Úr: Hirdessétek Júdában, és adjátok tudtára Jeruzsálemnek! Szólaltassátok meg a kürtöt az országban, kiáltsátok ki, mondjátok teli torokból: Gyülekező! Vonuljatok a megerősített városokba! Adjatok le tűzjelet Sion felé! Meneküljetek! Ne késlekedjetek! Mert veszedelmet hozok észak felől, rettenetes pusztulást. Az oroszlán fölkelt fekvőhelyéről; elindult útjára a nemzetek megrontója, eljött hazájából, hogy pusztává tegye országodat. Városaid romhalmazzá válnak, senki sem lakik többé bennük. Ezért öltözzetek szőrzsákba, sírjatok és jajgassatok, mert az Úr izzó haragja még nem fordult el tőlünk. Lám, úgy közeleg, mint a felhő, szekerei olyanok, mint a szélvész, lovai gyorsabbak a sasoknál. Jaj nekünk! Elvesztünk Tisztítsd meg szíved a gonoszságtól, Jeruzsálem, hogy megszabadulj! Meddig adsz még helyet szívedben gonosz gondolataidnak? Figyelj csak! Hírnök jön Dán felől; Efraim hegységéből veszedelem híre érkezik! Küldjetek vészjelet, hirdessétek Júdának, és jelentsétek Jeruzsálemnek:Ellenség közeleg egy távoli országból; csatakiáltás hallatszik Júda városai ellen. Körülveszik Jeruzsálemet, mint a mezők őrei, mivel hűtlenül elhagyott mondja az Úr. Utaid s a tetteid okozták ezt neked. Ez lett a sorsod! Ó, milyen keserves! Kínja egész a szívedig hatolt. Jaj, a szívem! Ó, de fáj a szívem! Csupa gyötrelem a lelkem! Háborog a szívem, nem hallgathatok, mert a kürt szavát hallom, a harci riadót. Csapás csapást ér: ezt jelentik. Elpusztul az egész ország! Hirtelenül elpusztultak sátraim, egy szempillantás alatt hajlékaim. Meddig kell még látnom a vész jelét és hallanom a kürtnek szavát? Ez mind azért történt, mert népem esztelen, és nem ismer engem. Balgatag fiak, nincs bennük érteni akarás. Arra van eszük, hogy gonoszságot műveljenek, de hogy jót tegyenek, ahhoz nem értenek. Ha a földre nézek, lám, puszta és kietlen, ha fel az égre, kihunyt a világossága. Ha a hegyeket nézem, lám, ingadoznak, és a halmok is mind megrendülnek. Körülnézek, és nincsen ember, az ég madarai is mind elmenekültek. Ahogy tovább szemlélődöm, lám, pusztává lett a bőven termő föld; minden város romokban hever az Úr színe előtt, izzó haragjától. Mert azt mondja az Úr: Pusztasággá lesz az egész ország; véget vetek neki! Erre majd gyászba borul a föld, és homályba burkolóznak odafönn az egek. Ezt mondtam, és nem bánom meg; így határoztam, és nem térek el tőle.”