Nagyböjt negyedik hét csütörtökje
Az
elmúlt napok gondolatait folytatja a mai evangélium, amelyben arról olvasunk,
hogy Jézus az Atya küldötte, de az emberek nem hisznek benne, elutasítják
személyét. Ez a gondolat rögtön János evangéliumának bevezetésében is megjelent
már, amikor az Ige megtestesüléséről beszél, akit a világ nem ismert fel és nem
fogadott be (vö. Jn 1,10-11).
Az Atya az ő Fiára, Jézusra bízta az üdvösség művét, ezért minden ember üdvössége az ő személyétől függ. Egyedül Jézus az üdvösség közvetítője, az ő megváltó kereszthalálának köszönhetően juthatunk el az örök életre. Azt szeretné, ha az emberek hinnének benne, hinnék azt, hogy valóban ő az Atya küldötte. Azt szeretné, ha az emberek elfogadnák tanítását és követnék életmódját, mert egyedül Krisztus követése biztosítja számunkra azt, hogy az Atyához juthatunk.
A hithez szükséges, hogy az ember meggyőződjön a hallott tanítás igazságáról. Mivel Jézus olyan dolgokat állít önmagáról, amelyek felülmúlják az emberi tapasztalatokat és az emberi érzékelés lehetőségeit, ezért kijelentéseinek elfogadásához valóban hitre van szükség. Ezt a hitet ébreszti fel vagy erősíti meg a mennyei Atya tanúságtétele Fiáról, Jézusról. A cselekedetek ugyanis, amelyeket az Atya nevében tesz, igazolják, hogy az Atyától származik. Mindez nem csak Jézus csodáira, hanem egész életére vonatkozik, tehát halálában és feltámadásában is az Atya akaratának megnyilvánulását láthatjuk. Láthatjuk akkor, ha valóban hiszünk Jézusban.
© Horváth István Sándor
Az Atya az ő Fiára, Jézusra bízta az üdvösség művét, ezért minden ember üdvössége az ő személyétől függ. Egyedül Jézus az üdvösség közvetítője, az ő megváltó kereszthalálának köszönhetően juthatunk el az örök életre. Azt szeretné, ha az emberek hinnének benne, hinnék azt, hogy valóban ő az Atya küldötte. Azt szeretné, ha az emberek elfogadnák tanítását és követnék életmódját, mert egyedül Krisztus követése biztosítja számunkra azt, hogy az Atyához juthatunk.
A hithez szükséges, hogy az ember meggyőződjön a hallott tanítás igazságáról. Mivel Jézus olyan dolgokat állít önmagáról, amelyek felülmúlják az emberi tapasztalatokat és az emberi érzékelés lehetőségeit, ezért kijelentéseinek elfogadásához valóban hitre van szükség. Ezt a hitet ébreszti fel vagy erősíti meg a mennyei Atya tanúságtétele Fiáról, Jézusról. A cselekedetek ugyanis, amelyeket az Atya nevében tesz, igazolják, hogy az Atyától származik. Mindez nem csak Jézus csodáira, hanem egész életére vonatkozik, tehát halálában és feltámadásában is az Atya akaratának megnyilvánulását láthatjuk. Láthatjuk akkor, ha valóban hiszünk Jézusban.
© Horváth István Sándor
Imádság
Istenem,
irgalmas Atyám! Öröm számomra, hogy újra a közeledben vagyok, visszafogadsz
magadhoz és ismét szeretettel ölelsz át engem. Öröm számomra, hogy megbocsátod
bűnömet. Szereteted soha nem volt számomra kényszer, én mégis megtagadtam azt,
elhagytalak téged. Most bűneimet megbánva térek vissza hozzád, és elismerem,
hogy irgalmas Atyám vagy. Te mindig vártál engem és bíztál abban, hogy nem
felejtem el jóságodat és szeretetedet. Érints meg kezeddel, amelyből
megbocsátás, irgalom, gyógyulás, tisztulás, megbékélés, szeretet és öröm
sugárzik. Érints meg irgalmaddal! Érints meg szereteteddel! Bocsáss meg nekem,
Istenem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése