Évközi harmincadik hét szombatja
A
bibliai idők lakomáinak, ünnepi étkezéseinek világába pillanthatunk bele a mai
evangélium segítségével. Az ilyen alkalmakkor a szolgáknak többek között az
volt a feladata, hogy mindenkinek a származása vagy társadalmi rangja alapján
kijelöljék a helyét és gondoskodjanak róla, hogy mindenki ennek megfelelően
foglaljon helyet. Lukács evangélistának görög származása miatt nincsenek pontos
ismeretei a palesztínai szokásokról, ezért ő abban jelöli meg a problémát, hogy
maguk a meghívottak törekszenek arra, hogy az első helyekre kerüljenek, ennek
megfelelően hangzik el Jézus példabeszéde.
A történettel azonban Jézus nem csupán a lakoma résztvevőit akarta oktatni, hanem összes követőjének fel akarja hívni figyelmét az alázatosságra, a szerénységre. Mondását könnyű megjegyeznünk: „aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják.” A dicsekvés, az öndicséret a lelkileg üres emberekre jellemző. Amikor pedig saját vallási magatartását dicséri, az egyáltalán nem vonzó mások számára. E bűnökkel az a probléma, hogy természetesen lehetnek valakinek érdemei és jó tulajdonságai, de ezt a jót ne magunknak tulajdonítsuk, hanem Istennek. A szerénység azt jelenti, hogy minden jót Istennek köszönök meg, tudván, hogy az tőle származik és ő gondoskodik arról, hogy a jó kifejlődjön bennem.
© Horváth István Sándor
A történettel azonban Jézus nem csupán a lakoma résztvevőit akarta oktatni, hanem összes követőjének fel akarja hívni figyelmét az alázatosságra, a szerénységre. Mondását könnyű megjegyeznünk: „aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják.” A dicsekvés, az öndicséret a lelkileg üres emberekre jellemző. Amikor pedig saját vallási magatartását dicséri, az egyáltalán nem vonzó mások számára. E bűnökkel az a probléma, hogy természetesen lehetnek valakinek érdemei és jó tulajdonságai, de ezt a jót ne magunknak tulajdonítsuk, hanem Istennek. A szerénység azt jelenti, hogy minden jót Istennek köszönök meg, tudván, hogy az tőle származik és ő gondoskodik arról, hogy a jó kifejlődjön bennem.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk,
Istenünk, világunk tele van gyűlölettel, előítélettel, egymás elutasításával.
Add, hogy nyitottak lehessünk minden emberi nyomorúság, elesettség, fájdalom,
seb orvoslására. Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk embertársainkat, akik
ugyanazon az úton járnak, s akikkel az úton találkozunk. Veszélyek fenyegetnek,
kiszolgáltatottak vagyunk, segítségre szorulunk magunk is. Jézus nem megy el
mellettünk, hanem sebeinket bekötözi és fölemel minket. Add, hogy mi is
hasonlóképpen cselekedjünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése