Washingtoni konferencia
a vallásszabadságról – Magyarország támogatja a közel-keleti keresztényeket
A július 24. és 26. között megrendezett
washingtoni tanácskozáson több mint 80 ország képviselői és több mint 175 civil
szervezet tagjai vettek részt.
A konferencia első két napját a civil
társadalom képviselőinek és a vallásüldözés elől menekültek beszámolóinak
szentelték, csütörtökön pedig miniszteri szintű tanácskozást tartottak. A
zárónapon felszólalt Mike Pence amerikai alelnök is.
A magyar kormány folytatja a közel-keleti
keresztény közösségeket támogató politikáját – mondta Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonból telefonon az
MTI-nek. A tárcavezető ismertette, az amerikai külügyminisztérium a
vallási közösségek védelme és a vallásszabadság világszintű biztosítása
érdekében szervezte a konferenciát. Mike Pence amerikai alelnök beszéde
értelmében ezt a tanácskozást minden évben megrendezik, ugyanis a
Trump-kormányzat egyik prioritása a vallásszabadság biztosítása világszerte.
Nyolcvan ország képviseltette magát a konferencián, amelyen húsz miniszter vett
részt.
A miniszter elmondta, hogy a keresztény
közösségek megvédésének fontosságáról szólt a konferencián. „Elfogadhatatlan az
a nemzetközi nyilvánosságban fel-felsejlő kontextus, amely értelmében a
keresztényellenesség a diszkrimináció utolsó elfogadható formája lenne, mi ezt
a lehető leghatározottabban visszautasítjuk” – fogalmazott. Hozzátette,
kiállnak amellett, hogy a keresztényeknek ugyanúgy jár a vallásszabadság és a
biztonságos élethez való jog, mint bármely más vallási közösség tagjainak a
világon.
Szijjártó Péter szerint ugyanakkor látni kell,
hogy a terrorszervezetek – elsősorban az Iszlám Állam – miatt a Közel-Keleten a
keresztény közösségek példátlan üldöztetésnek és szenvedésnek vannak kitéve. –
Több százezer keresztény családot kényszerítettek az elmúlt években arra, hogy
elhagyják az otthonukat, a földet, ahol minden más vallási közösség előtt jelen
voltak és több évszázada békében és nyugalomban éltek – mutatott rá.
A külügyminiszter kijelentette: éppen ezért
fontos az Iszlám Államot teljes egészében felszámolni, de nem nyugodhatunk
addig, amíg nem biztosítja a nemzetközi közösség azt, hogy a Közel-Keletről
elüldözött keresztények visszatérhetnek az otthonukba, hogy a keresztény
közösségek üldöztetése megszűnik a Közel-Keleten, és hogy minden más közösséggel
egyenlő jogokat élveznek a térségben.
Az elmúlt két évben 4,5 milliárd forintot
fordítottak a közel-keleti keresztény közösségek támogatására, hogy ne kelljen
elhagyniuk az otthonukat, mondta a tárcavezető, ennek jegyében egy
nemzetközileg is elismert projekt keretében az iraki Telszkuf településen
mintegy ezer, korábban elüldözött keresztény család lerombolt házát építették
újjá. Ezzel próbálják ellensúlyozni azt „a felháborító folyamatot, hogy az
elmúlt tizenöt esztendőben egyötödére csökkent a keresztény közösség létszáma
Irakban”.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy harmincegy
keresztény templom felújításában vesz részt Magyarország Libanonban, keresztény
közösségek iskoláit, kórházait és templomait támogatják a Közel-Keleten,
Lengyelországgal közösen pedig árvaházat újítanak fel.
* * *
A vallásszabadságról szóló háromnapos
nemzetközi konferencia nyilatkozattal és akciótervvel zárult július 26-án,
csütörtökön Washingtonban. A Potomac Nyilatkozatnak nevezett dokumentum – az
amerikai külügyminisztérium közleménye szerint – híven tükrözi az amerikai
kormány álláspontját, miszerint a vallásszabadság és az egyetemes emberi jogok
előmozdítása eszköz a nemzetek közötti békesség és stabilitás biztosításához, a
Potomac Akcióterv pedig javaslatokat fogalmaz meg a nemzetközi közösségnek
arra, hogyan és mit tegyen a vallásszabadság előmozdítása és a hitük miatt
üldöztetést szenvedők megsegítése, illetve az ilyen jellegű erőszak
visszaszorítása érdekében.
A nyilatkozat – idézve az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakat – a többi között leszögezi, hogy
mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. De
ennek megvalósulásától még távol vagyunk. „E jogokat a világon mindenütt
támadások fenyegetik” – hangsúlyozza a deklaráció, megemlítve, hogy a Földön
lakók legalább 80 százalékának e jogok komoly korlátozását kell
megtapasztalnia, a vallás alapján történő üldöztetés, elnyomás és hátrányos
megkülönböztetés manapság túl sokak számára napi valóság.
„Világunk jobb hely ott, ahol a vallásszabadság
virágzik” – áll a nyilatkozatban.
A Potomac Akcióterv a vallásszabadság jogának
védelmét és az ehhez szükséges tennivalókat helyezi előtérbe. Leszögezi, hogy
az egyes országoknak erőteljesebben kell pártolniuk a vallásszabadság ügyét, és
jobban egyeztetniük kell egymással e szabadságjog érvényesítése és a vallásuk
miatt üldözöttek megsegítése érdekében. Az akcióterv sürgeti, hogy az államok
vegyenek igénybe megfelelő diplomáciai, humanitárius és más szükséges
eszközöket annak érdekében, hogy megvédhessék népüket a népirtástól, a háborús
bűnöktől és az etnikai tisztogatásoktól.
A dokumentum augusztus 3-át a vallásuk miatt
üldöztetést szenvedő túlélők emléknapjává nyilvánítja. 2014-ben ezen a napon
kezdődött az Irakban élő jazidi kisebbség üldözése, férfi tagjainak
lemészárlása az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése