Évközi tizenhatodik hét csütörtökje

Évközi tizenhatodik hét csütörtökje

Máté evangéliumának 13. fejezetében hét példabeszédet olvashatunk, amelyek az Isten országát mutatják be. Az első a magvetőről szól, de ezt tegnap Jakab apostol ünnepe miatt nem olvastuk. Ezt követik a konkolyról, a mustármagról, a kovászról (élesztőről), a földbe rejtett kincsről, az igazgyöngyről és a halászhálóról szóló hasonlatok. A példabeszédeket megszakítja azok magyarázata, illetve az a rész, amelyet a mai napon olvasunk. A tanítványok ezt kérdezik Mesterüktől: „Miért szólsz a néphez példabeszédekben?” Kérdésük kapcsán érdemes elmélkedésünkben röviden megvizsgálnunk a példabeszédek jellegzetességeit.
A példabeszéd lehet egy rövid bölcs mondás vagy akár egy részletesebben kifejtett, kitalált történet. Mégsem mese, hiszen a mindennapi életből meríti témáját, amely a valóságban is előfordulhatott. A példabeszéd célja az, hogy szemléletesen bemutasson egy olyan igazságot, amelyet első pillanatra nem volna könnyű megérteni, de annak köszönhetően, hogy mindennapi élethelyzetből indul ki és a hallgató a szereplők helyébe képzelheti magát, könnyen befogadhatóvá válik számára az üzenet, a mondanivaló.
A példabeszédek megértésének kulcskérdése, hogy ne kívülállóként hallgassuk, hanem valóban beleéljük magunkat a történetbe. Ennek fényében olvassuk majd a következő napok evangéliumait! Jézus példabeszédei az Isten országáról szólnak és arra ösztönöznek minket, hogy Isten országa megvalósuljon bennünk.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon kövessenek Téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a Te igéd igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.