Advent első hetének hétfője
Az
evangéliumi jelenetben egy katonatiszt és Jézus párbeszédét olvassuk. A
szereplők bemutatásakor Máté evangélista kiemeli, hogy a katonatiszt, a
százados pogány származású, azaz nem zsidó. Jól ismerjük a történelmi
helyzetet: abban az időben a zsidók nem rendelkeztek független állammal, hanem
a Római Birodalom fennhatósága alatt álltak. Az elnyomó hatalom és a
függetlenségéről le nem mondó és azért küzdő ország lakosai között nap mint nap
tetten érhető volt a feszültség. A két szereplő, Jézus és a százados, mind
vallásilag, mind nemzetiségileg ellentétes oldalon állt.
A százados ezt a vallási és származási falat bontja le, amikor római létére egy zsidótól kér segítséget, hatalommal rendelkező parancsnokként egy egyszerű embertől vár segítséget. Lebontja továbbá az előítéletek falát. Korábban biztosan több orvos is próbálhatott segíteni szolgáján, de nem tudtak eredményt elérni. Tehetetlenségük alapján mégsem gondolja azt, hogy nincs remény, nincs lehetőség. Nem törődik bele a helyzetbe, hanem hitét kifejezve kéri Jézus közbeavatkozását. Elöljáró létére mondhatta volna azt is, hogy nem törődik szolgája bajával, majd lesz helyette másik beosztottja, aki szolgálatára áll, de benne mégsincs ilyen lemondás. Parancsnok létére most nem követel, nem ad utasítást, hanem kér, mégpedig alázattal és hittel kér.
Magatartása legyen számunkra példa, hogy kéréseinket milyen lelkülettel terjesszük Isten elé.
© Horváth István Sándor
A százados ezt a vallási és származási falat bontja le, amikor római létére egy zsidótól kér segítséget, hatalommal rendelkező parancsnokként egy egyszerű embertől vár segítséget. Lebontja továbbá az előítéletek falát. Korábban biztosan több orvos is próbálhatott segíteni szolgáján, de nem tudtak eredményt elérni. Tehetetlenségük alapján mégsem gondolja azt, hogy nincs remény, nincs lehetőség. Nem törődik bele a helyzetbe, hanem hitét kifejezve kéri Jézus közbeavatkozását. Elöljáró létére mondhatta volna azt is, hogy nem törődik szolgája bajával, majd lesz helyette másik beosztottja, aki szolgálatára áll, de benne mégsincs ilyen lemondás. Parancsnok létére most nem követel, nem ad utasítást, hanem kér, mégpedig alázattal és hittel kér.
Magatartása legyen számunkra példa, hogy kéréseinket milyen lelkülettel terjesszük Isten elé.
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése