Mária, vigasztalás nélküliek világossága Könyörögj érettünk!

Mária, vigasztalás nélküliek világossága 

Könyörögj érettünk!

A gyermek, aki mindenre rácsodálkozik, majd megy tovább. Mert újabb és újabb csodákra talál, melyek feledtetik az előbbieket. Azaz, Jézus nem dicséretként, nem is elismerésként említi e hasonlatot, amikor a nemzedékéről beszél. Én így értem.

Pedig, Ő azt szeretné, ha az Ember, megérteni méltóztatna, hogy mire van rendelve, mi a kiválasztottakkal Isten szándéka.

Ne felejtsük el, hogy Jézus zsidó volt, és a zsidó néphez jött el, követségben a zsidó nép Istenétől! Tehát, téríteni jött, azért cselekszik mindent, hogy megtérjenek a zsidók arra a hitre, amit félre magyaráznak, félre ismernek, félre értenek. Jöhet János, jöhet Jézus, mindegy. Mert nem értik, nem képesek, vagy nem is akarnak változtatni jól beidegződött, számukra úgy vélik, e világi alapállásukban nekik kifizetődő, és hasznos vallásosságukon.

A mai evangéliumi fejezet valójában ott kezdődik, amikor Jézus elengedi János tanítványait, és a néphez fordul. Akik most nem Jánost akarják már hallani, mert Jézus tettei olyan erővel hatnak rájuk, ami ámulatba ejti őket. János csodatettei már megvoltak a számukra, most kell újabb csoda, újabb esemény, amire rácsodálkozhatnak. Csodaváró nemzedék, gyerekes nemzedék, akik még nem jutottak el odáig, hogy az, mai megérintette őket, azzal dolguk is van! Üzenet van minden olyan dologban, ami meghökkent, megérint, felborzolja körülöttem az állóvizet. Nem elég csodálkozni, a csodán túl van az, amire rá kell ismernem, amivel dolgom van, amivel foglalkoznom kell, ami változásra próbál engem bírni.

Én úgy értem, hogy Jézus szándéka az, hogy megértesse, hogy a hívő ember dolga az:

A Mindenséget megragadni, és Hozzá hasonlóvá tenni a Világot!

Amiben, persze, benne van az, hogy önmaga, a személy, az egyes ember is hasonuljon a Mindenséghez. De nem ez a végcél, nem ez az eredmény. Ez csak az út része. Isten mindenek üdvösségére küldte el a Fiút a világba, és áldozta fel a világ asztalán. Isten szeretete nem ott ér véget, hogy örömömet leljem benne. Isten szeretete, ahogy Jézuson át akart sütni, át akar sütni, és lángba akar borítani mindent, úgy akar rajtam keresztül is lángot vetni, és körülöttem is lángba borítani mindent! „

Képes az ember, vajon, az Isten bölcsességét visszaigazolni? Az egyes ember, és az emberiség?

A játszadozó gyermek együgyűsége, kevés az üdvösséghez, úgy tűnik!

„Lobbants szenvedélyes szerelmet szívemben az én Uram Jézus és embertársaim iránt. Boríts lángba, hogy általam más szívek is lángolhassanak az Igazságért, mely szabaddá tesz minket az Atya akaratának betöltésére. Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy szívemet mindig az örök és időtlen dolgok felé fordítsam! (a Regnum Christi Apostoli Mozgalom napi elmélkedéséből) Ámen”