Ferenc pápa: Kereszt
nélkül nincs igazi béke
Az igazi béke a Szentlélek ajándéka. Az a béke,
amely nélkülözi a keresztet, nem Jézus békéje. Csak az Úr adhatja meg nekünk a
békét a viszontagságok közepette – hangsúlyozta a pápa május 16-án, a Szent
Márta-ház kápolnájában bemutatott reggeli szentmisén.
„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom
nektek” (vö. Jn 14,27–31a) – e szavakkal fordult Jézus tanítványaihoz az utolsó
vacsorán. A szentatya az Úrtól kapott béke értelmét elemezte homíliájában az
evangéliumi szakasz, illetve a szentlecke (ApCsel 14,19–28) alapján, amely Pál
és Barnabás első missziós útjának viszontagságairól szól.
Ez az a béke, amelyet Jézus ad? – tette föl a
kérdést Ferenc pápa. Leszögezte: Jézus békéje nem azonos azzal, amit a világ
nyújt. A világ viszontagságok nélküli békét kínál nekünk, mesterséges békét,
amely a nyugalomra egyszerűsíthető le. Olyan béke ez, amely csak a saját
dolgait nézi, saját biztonságát, nem hiányzik neki semmi: egy kicsit olyan,
mint a dúsgazdag békéje; olyan nyugalom, amely bezár, nem látunk túl rajta. A
világ érzéstelenítővel tanítja nekünk a béke útját. Elandalít, hogy ne lássuk
az élet másik valóságát, a keresztet.
Szent Pál szerint aki be akar lépni a mennyek
országába, annak sok viszontagságon kell átmennie. De vajon békére lelhetünk-e
a viszontagságok közepette? Ha rajtunk múlik, nem. Nem vagyunk képesek olyan
békét szerezni magunknak, amely nyugalmat ad, saját kezűleg gyártott békét,
mert ott vannak a viszontagságok: legyen az fájdalom, betegség, halál. Az a
béke, amit Jézus ad, ajándék: a Szentlélek ajándéka – és ez a béke a
viszontagságok közepette is halad előre. Nem egyfajta sztoicizmus vagy
fakírkodás, nem. Ez valami más. Isten békéje olyan ajándék, amely segít nekünk
előrejutni – hangzott el a pápa homíliájában.
Jézus, miután odaajándékozta békéjét a
tanítványoknak, az Olajfák kertjében szenvedett, és mindent az Atya akaratába
ajánlott. Szenvedett, de ott volt neki Isten vigasztalása – emlékeztetett
Ferenc pápa. – Az evangélium elbeszéli: megjelent egy angyal, hogy vigasztalja
őt. Isten békéje az igazi béke, amely az élet valóságát érinti, nem
tagadja meg az életet: ilyen az élet. Ott van a szenvedés, ott vannak a
betegek, van sok rossz dolog, háborúk és a többi, de a belülről jövő béke, mely
ajándék, nem vész el. Fölvéve a keresztet és a szenvedést, megyünk előre. A
kereszt nélküli béke nem Jézus békéje: megvásárolható béke. Mi is elő tudjuk
állítani, ám nem tartós, véget ér.
Amikor valaki feldühödik, elveszíti a békéjét.
Ha nyugtalankodik a szívem, az azért van, mert nem vagyok nyitott Jézus
békéjére, nem vagyok képes úgy élni az életet, ahogy jön, a keresztekkel és a
fájdalmakkal együtt. Képesnek kell lennünk azonban arra, hogy kérjük az Úrtól
az Ő békéjét. Sok viszontagságon át kell belépnünk Isten országába. Kérjük a
béke kegyelmét, hogy ne veszítsük el a belső békét – buzdított a szentatya.
A keresztény ember élete a
világ üldözései és Isten vigasztalásai közötti úton vezet – idézte homíliája
végén Szent Ágostont Ferenc pápa. Majd így fohászkodott: „Az Úr nyissa fel a
szemünket, hogy valóban megértsük, milyen ez a béke, amelyet a Szentlélekkel
ajándékoz nekünk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése