Advent második hetének keddje

Advent második hetének keddje

A tegnapi elmélkedésben már szó esett arról, hogy a bűntől való szabadulást egyedül Isten adhatja meg az embernek. A bűn ugyanis olyan élethelyzet, amelyből az ember nem képes a maga erejéből felemelkedni és más emberek segítségére sem számíthat. A bűn olyan szándék, szó, tett vagy mulasztás az ember részéről, amelyért felelősek vagyunk, és amely megrontja kapcsolatunkat Istennel és embertársainkkal. Ezt a helyzetet szemlélteti a mai evangéliumban Jézus példabeszéde az elveszett bárányról. A hasonlat újdonsága abban rejlik, hogy maga Isten indul el keresni és megmenteni a bűnös, az eltévedt embert. Az ószövetségi idők tanítása szerint a bűnét beismerő embernek minden igyekezetével arra kell törekednie, hogy kiengesztelje Istent és ezáltal elhárítsa a bűnéért járó jogos isteni büntetést. Ezzel szemben az újszövetség igazi örömhírét hirdeti Jézus, aki nem egyoldalúan szemléli a bűnbocsánat eseményét, hanem az ember bűntől való szabadulásának vágya mellett bemutatja a másik oldalt is, azaz az emberhez lehajló isteni irgalmasságot, az embert felemelő isteni jóságot, az ember számára új lehetőséget adó Istent.
Az adventi időben jó rácsodálkoznunk arra, hogy a bűnös emberiség megsegítésére siető Isten irgalma nyilvánul meg abban, hogy elküldte Fiát, az emberiséget a bűntől megváltó Jézust.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Ó örök Ige, Isten és Mária Fia, újítsd meg a lelkek rejtekében születésed csodáját! Megváltott fiaidat öltöztesd halhatatlanságba, gyújts bennük szeretetet, egyesítsd valamennyit titokzatos Tested kötelékeivel, hogy eljöveteled meghozza a biztos békét, az egyesek és a népek közötti testvéri összefogást! Ámen.
Boldog XXIII. János pápa