Himnusz CCXVII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Új dicséret hangja zengjen

a királynak, énekeljen

ujjongásunk dallama.

Mint a lépesméz, az ének

olyan édes, a dicséret

László királyt zengje ma.

Ó, mily boldog s milyen ékes,

szent nevével fényességes

Várad híres temploma!

Ő a lépcső, magyar nemzet

rajta lépdel az egeknek

trónjához, Pannónia.

Véle kegyet, áldást nyertünk,

meg is tartván, mit megleltünk

hitvallásunk hajnalán.

Gyógyítja a betegséget,

munkálja az üdvösséget,

ahogy Mózes hajdanán.

Önlelkéből, rejtettségből

csillag támad a világnak,

tündökölnek a csodák.

Erejével, győzelmével,

ellenségnek, barbár népnek

futamítja nagy hadát.

Akik hírét együtt zengve

összegyűltünk örvendezve,

kérünk, egek szent Ura,

add, hogy véle találkozzunk,

s eget nyervén eljuthassunk

az örök boldogságra. Ámen.