Ferenc pápa Úrangyala imádsága: Krisztus király itt a földön is, de más módon
Tele a
tér, a terrorveszély ellenére is! - ANSA
Ferenc
pápa az évközi időszak utolsó vasárnapján a Szent Péter téren tartott Úrangyala
imádság során Krisztus evilági királyságáról elmélkedett. A terrorveszély miatt
a résztvevőket ezúttal ellenőrző pontokon keresztül engedték be a térre, amit a
zarándokok és turisták türelmesen tudomásul vettek saját biztonságuk érdekében.
Krisztus
királysága igazságosság békesség és öröm
Ferenc
pápa beszédében utalt János evangéliumára, amelyben Jézus Pilátus előtt
kijelenti, hogy az „ő királysága nem ebből a világból való” (Jn 18,36). „Ez
azonban nem azt jelenti, hogy Krisztus egy másik világ királya, hanem hogy ő
más módon király, jóllehet királysága itt van ebben a világban. Két logika, két
gondolkodásmód szembenállásáról van szó – emelte ki a pápa. Evilág logikája a
becsvágyra, a versengésre, a fegyveres félelemkeltésre, a zsarolásra és a tudat
manipulálására épül. Az evangéliumi logika, vagyis Jézus gondolkodásmódja ellenben
az alázatban, az önzetlenségben ölt testet és csendben fogalmazódik meg, de az
igazság hatékony erejével. Amíg evilág uralmai hatalomra, vetélkedésre és
elnyomásra támaszkodnak, addig Krisztus királysága igazságosság, békesség és
öröm”.
A
kereszt látszólagos kudarca valójában a bűn csődje
„Mikor
nyilvánult meg Krisztus királysága?” – kérdezte a pápa. „A kereszt
eseményében!” - válaszolta. „Aki Krisztus keresztjére néz, nem tudja nem
meglátni benne a szeretet meglepő önzetlenségét. Az ellenevetésre, hogy ez
tudniillik kudarc, a válasz: Ez valóban kudarc, a bűn csődje. Ám az emberi
versengés kudarcában ott látjuk a Kereszt diadalát, ami a szeretet
önzetlensége. A hatalom és az erő a keresztény ember számára hivatkozást jelent
a kereszt hatalmára és Jézus szeretetének az erejére. Ez a szeretet erős és
teljes marad, még az elutasítás ellenére is”- hangsúlyozta a pápa.
Értem
adta oda az életét
„A
Kálvárián a járókelők és a nép vezetői kinevetik a keresztre szegezett
Jézust és kikezdik: „Mentsd meg magad és szállj le a keresztről! Paradox módon
éppen ebben a szidalmazásban rejlik Jézus igazsága. Ha leszállt volna a
keresztről, engedett volna evilág fejedelme kísértésének, mert nem tudja
megmenteni magát úgy, hogy megváltson másokat. Ellenben odaadta az életét
mindannyiunkért. Értem adta az életét” – és ismétlésképpen azt kérte a pápa
mindenkitől, hogy mondja magában: „Értem adta oda az életét”.
Jézus
országának az ereje a szeretet
„A
megfeszített gonosztevők jól megértették ezt, ahogy a jobb lator kérleli Jézust:
„Jézus, emlékezzél rám, amikor belépsz az országodba”. Igen, ez a bűnös,
romlott ember, aki oly sok szörnyűséget művelt az életében, meglátja Jézus
magatartásában, Jézus szelídségében a szeretetet. Mert ez Jézus országának az
ereje: a szeretet”. Ferenc pápa arra szólította fel a téren összegyűlt híveket,
hogy mondják vele együtt: „Jézus, emlékezzél rám, amikor belépsz az
országodba”. Kérjük ezt Jézustól – folytatta – amikor gyengének, bűnösnek,
kudarcosnak érezzük magunkat: Te, aki ott vagy, emlékezzél rám! A mai világ
megannyi szenvedésével és testi sebeivel szemben kérjük Szűz Mária segítségét,
hogy segítsen bennünket Jézus királyunk követésében, amikor jelenvalóvá tesszük
az ő országát a gyengédség, a megértés és az irgalom keresztjeivel.
Imádkozzatok,
hogy látogatásom a közelség és a szeretet jele legyen a kedves afrikai
testvéreim számára
Az
Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy Barcelonában
szombaton boldoggá avatták Federico da Berga-t huszonöt vértanú társával
együtt, akik kapucinus szerzetesként és jelöltként, világi társaikkal együtt a
múlt század kegyetlen keresztényüldözése során életük feláldozásával tettek
tanúságot a Krisztusba vetett hitükről. A különféle csoportok köszöntése után a
számos kórushoz fordult, akik Szent Cecíliát, a szent ének és zene védőszentjét
ünnepelték. Ferenc pápa arra kérte őket, hogy az áldás „után hallassák a
hangjukat, hiszen szépen énekelnek”!
Végül a pápa a közeli afrikai útjáról szólt és „imádságot kért tőlük,
hogy látogatása valóban a közelség és a szeretet jele legyen neki és a kedves
afrikai testvérei számára”, majd a Szűzanya „áldását kérte a szeretett népek
számára, hogy legyen ott béke és felvirágzás”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése