Az irgalmasság misszionáriusaként a pápa megkezdte repülőútját Kuba felé

Ferenc pápa Fiumicino repülőterén Kubába és az USA-ba vezető útja előtt - ANSA

Ferenc pápa szeptember 19-én, szombaton délelőtt fél 11-kor indult Róma Fiumicino repülőteréről Kubába. Ezzel megkezdte 10. nemzetközi útját, amely egyben pápasága eddigi leghosszabb apostoli látogatása. 10 nap alatt Kubába és az Egyesült Államokba tesz látogatást, amelynek első állomása Havanna. Pénteken este, ahogy ez már hagyománnyá vált nemzetközi útjai előtt, a Szentatya magánlátogatást tett a Santa Maria Maggiore bazilikában, ahol imádkozott a híres Szűz Mária-ikon előtt.

A kubaiak hálásak Ferenc pápának

Kubában nagy reményeket fűznek Ferenc pápa látogatásához. A fordulat, egy igazi változás szele érezhető az emberek szerint a levegőben. A kubaiak hálájukat fejezik majd ki az argentin pápának, akinek döntő szerepe volt a szigetországnak az Egyesült Államokhoz való közeledésében. Obama és Raul Castro már köszönetet mondtak ezért a Szentatyának. Kuba kezd megnyílni a világnak és a világ is a szigetország irányába, ahogy II. János Pál kívánta 1998-ban. Mindez fokozatosan valósul meg, amelynek látható jelei vannak.

Szabadabb egyház

Az egyház kezd szabad teret nyerni a társadalomban, amely hivatalosan a 90-es évekig ateista állam volt. Ma megtűrtnek minősülnek, bár nem legálisak a katolikus újságok és egyházi képzőközpontok. Korábban nem így volt. A kizárólagosan a kommunista állam által közvetített információ és nevelés mély nyomot hagyott a társadalmon. A katolikusok között pl. a vallásukat gyakorlók aránya 2%, bár a megkereszteltek száma eléri a 60%-ot. A népi vallásosság mindennek ellenére nagyon erősen tovább él. Természetesen jelen van a vallási szinkretizmus, mint a keresztény hit és az afrikai ősi rítusok keveréke. Jelenleg a kubai egyházban 300 pap végez szolgálatot a 11 millió lakos körében. Közel állnak az Isten iránti szomjjal rendelkezőkhöz, a szegényekhez, akiknek a száma növekedőben van, mert a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően megszűnt a gazdasági támogatás.

Gazdasági válság

Jelenleg Kuba Venezuelától függ kőolaj terén, de a dél-amerikai ország válsága kevés reménnyel kecsegtet. Az egészségügy és az oktatás egyelőre teljesen ingyenes, de egyre kevesebb a valós foglalkoztatás, míg jelentős a feketemunka és lenyűgöző, kreatív módokat találnak a túlélésre. Visszaesőben van a hagyományos cukor export, de tartja magát a dohány és a nikkel külföldi eladása. A turizmus a gazdaság egyik erős pontja. Nagy vonzerőt jelent a csodálatos szigetország természeti szépsége és vendégbarát lakossága. A turisták számára jellegzetes kép, bár nagyon légszennyező az 50-es évekbeli amerikai autók nagyszámú jelenléte, amelyek megállították az időt 1962-ben, az amerikai embargó événél.

Az elvándorlás jelensége

Kuba kétszeresen is kihasználja szépségét, amely a lakosság számára nagyon előnyös. Az amerikai dollár és az euró egyenlő árfolyamban van a kubai pénznemmel. A városok felújításra szorulnak, hiányzik azonban erre a pénz. A fiatalok álma az emigrálás, elsősorban az Egyesült Államokba. Közel 50 ezren hagyták el a szigetországot az utóbbi három hónapban, talán azért is, mert az enyhülés előrehaladtával a kubai bevándorlók az USA-ban valószínűleg nem kapnak majd olyan állami támogatást, mint eddig.

Az irgalmasság misszionáriusa

Ebbe a kontextusba érkezik meg Ferenc pápa az irgalmasság misszionáriusaként. A Szentatya találkozni akar az emberekkel és mint eddig, visszautasította a golyóálló zárt autót, tehát nyitott autón halad majd végig az utcákon. Elviszi a kubaiakhoz Isten szeretetének jó hírét, amely gyengédség, de egyben igazságosság és szabadság is.