2014.11.10. Hétfő

Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.11.10. Hétfő

"Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola,hogy az Isten választottait a hitre és az igazság megismerésére vezesse, az istenfélelem révén és az örök élet reményében, amelyet az igazmondó Isten ősidők előtt megígért, s amikor elérkezett s meghatározott idő, kinyilatkoztatta tanítását az evangélium hirdetése útján, amelyre üdvözítő Istenünk rendelkezéséből megbízást kaptam,-- Titusznak, a közös hitben szeretett fiának. Kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől”(Tit 1,1-4) A zsidó próféták és papok is Isten szolgái voltak, megnyilatkozásaikban hangoztatták is, hogy nem a maguk nevében szólnak vagy írnak. Ez fontos figyelmeztetés volt, hisz amit közölni akarnak nem egyszerű emberi gondolatsor, hanem Isten szava. A próféták és a papok egyaránt Istent képviselik. A papság elsősorban az Istennek mutatott be áldozatokat a megszabott módon és tanította a törvényt. A próféták viszont olyan isteni üzeneteket közvetítettek, amelyek új isteni rendelkezések voltak. Jézus a Második Isteni Személy, aki a saját nevében is adhat kinyilatkoztatást, ennek ellenére hirdeti, hogy csak Atyja rendelkezéseit közvetíti. Titusz kapja a levelet, akit Pál nevelt tanítványként. Pál kegyelmet kér a tanítványnak, mert Isten titkait helyesen tanítani, megértetni és ezzel megteremteni a szívbéli békességet csak Isten kegyelmével lehet.„Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy pótold, ami még hiányzik, s a városokba presbitereket rendelj utasításom szerint. Olyat keress, aki feddhetetlen és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek, s nem vádolhatók könnyelmű élettel vagy engedetlenséggel. A püspök ugyanis, mint az Isten megbízottja, legyen feddhetetlen, ne legyen önhitt, ingerlékeny, iszákos, erőszakos, kapzsi, hanem legyen vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján, hogy éppúgy képes legyen az egészséges tanítással buzdítani, mint az ellentmondókat megcáfolni” (Tit 1,5-9) A presbiter megjelölés az áldozópapok megnevezése. Az egyszer nősült igen fontos kritérium volt, mert a görög katolikus papság ma is nősülhet a pappá szentelés előtt, de utána nem, így azt a felesége halála után az árvák nevelése címén sem teheti meg. A nyugati kereszténységben viszont a XI. századtól kötelező a teljes nőtlen állapot, a cölibátus. Megszívlelendő a következő figyelmeztetés: „Akad ugyanis számos elégedetlenkedő, fecsegő és ámító ember, főleg a körülmetéltek sorában. Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s aljas haszonlesésből ártalmas dolgokat tanítanak. Saját prófétáik közül az egyik már megállapította: A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók. Ez a tanúság igaz.Ezért intsd őket szigorúan, hogy a hitben erősek legyenek!Ne hallgassanak zsidó mesékre, és ne kövessék az igazságtól elfordult emberek parancsait. A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük. Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok, semmi jóra nem képesek.” (Tit 1,10-16) Jó érzés, hogy népünkről olyant, mint az akkori krétaiakról még nem állítottak. Arról már volt szó hogy valakik nem ritkán, rendszeresen a nap minden szakában hazudtak. Vigyázni kell a magyarságnak is, mert a krétaiak is így mentegetőztek annak idején. Saját prófétánk is megmondta már,nyilván így van. Szegény nép, mit tehetnénk? Mi, Szentírás-olvasók és magyarázók mást teszünk, mint a krétaiak:elolvassuk Mózes háromezer éves sorait, köztük a nyolcadik parancsolatot:„Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy!” Igaz az, ami megfelel a fogalmának.