2014. június 1., vasárnap

Húsvét hatodik hete szombat



Húsvét hatodik hete szombat

„Eljöttem az Atyától és idejöttem a világba, most újra elhagyom a világot és elmegyek az Atyához”

Jézus arról a csodálatos szeretetről beszél, amely az Atyában él, és amelyet Ő, a Fiú tökéletesen megértett, elvállalt, viszonzott. Erre tanította apostolait, az egyszerű emberekből összegyűlt tömeget is. Amikor az egyszerű emberekhez szólt, ismerve szegénységüket, napi gondjaikat, kihangsúlyozta a mindenről gondoskodó Atya jóságát: „Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: Nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe nem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mező liliomait: hogyan növekszenek, nem fáradoznak és nem fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül”. (Mt 6,25-29) Nem csak ezekre a napi jótéteményekre mutatott rá Jézus, hanem gyógyította a betegeket, két ízben megszaporította a kevés kenyeret és halat, hogy sokakat jóllakasson a pusztában. Amikor ezt a végtelen jó Atyát a kísértő sátán kedvéért elhagyták ősszüleink, Isten nem vetette őket pokolra. Tudta jól, hogy az ember gyenge és megkísérthető és a bűnét képtelen helyrehozni. Ezért a teremtést dicsőségesen befejezni készülő Egyszülöttjének kell elvállalnia a megváltás feladatát a földön. A Fiú engedelmesen elvállalta és teljesítette is a megváltás művét. Aztán visszamegy az Atyához, amint megmondta az apostoloknak. Visszamegy, mert szereti Őt, mert a megváltás díjaként kinyithatja az eget, és magával viheti a pokol tornácáról az ószövetség idejében élt embereket, akiknek megelőlegezte a megváltás érdemeit. A megnyitott ajtón keresztül lehetősége van már mindenkinek belépni az örök boldogságba. Tudni kell, hogy a mennybe bejutást senki sem tudja kiérdemelni. Azt csak Isten kegyelméből kaphatja meg az is, aki egész életében minden parancsot megtartott, minden érdemet megszerzett. Ha kiérdemelni nem lehet, akkor kegyelemből kapható a bejutás a mennyországba. Jó hallani Jézustól, hogy a kegyelmeket kérni lehet az Atyától, de a Fiútól is. Biztat bennünket: „Nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és idejöttem a világba; most újra elhagyom a világot, és elmegyek az Atyához”(Jn 16,26-28) Ebben a nagyvonalú fogadásban, amit az Atyától közvetlenül várhatunk, benne van Jézus feltétlen engedelmessége, mint érdemforrás. Szeretnünk kell az Atyát, utánoznunk kell Jézust a tökéletes engedelmességben, ha minden kegyelmet el akarunk nyerni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése