Advent második hetének keddje

Advent második hetének keddje



Milánói Szent Ambrus püspök ünnepnapja



Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
bölcsesség és az értelem lelkével töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta rá.



Könyörögjünk!

Istenünk, te példaképül adtad Szent Ambrus püspököt, hogy katolikus hitet és apostoli bátorságot tanuljunk tőle. Támassz Egyházadban szíved szerinti férfiakat, akik népedet erős lélekkel és nagy bölcsességgel kormányozzák. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen!



Krisztusban szeretet Testvéreim!

Figyelmezz, Izrael Ura,
Kiülsz a Kerubok felett,
Jelenj meg Efraim előtt,
Jöjj támaszd fel hatalmadat!
Nemzetek Megváltója, jöjj,
Szűznek szülötte, jöjj közénk,
Ámuljanak a századok:
Istenhez illő születés!
Nem férfiú magva hozott,
Titkos lehellet ad nekünk:
Isten Igéje testbe vált,
S a szűzi méh virága vagy.
Kelyhe gyümölcsöt bontogat,
Szemérme bár bontatlan áll,
Erénye tisztán tündököl:
Isten járja e templomot!

Ezeket a sorokat a mai napon ünnepelt szentünk Milánói Szent Ambrus püspök vetette papírra, hogy ezzel dicsérje az adventi időszakot. Bizony sok-sok költőt és írót ihletett meg már ez a várakozási időszak, amely sokszor sokkal szebb, mint maga az ünnep, mert sokkal tovább tart és az út az éjszakai barlang istállóig, a felkészülésig, a lelkünkben egyre jobban kibontakozó örömmel és várakozással, egy pillanat alatt beteljesül, aztán hipp-hopp más el is múlt az a pár nap. Így viszont az adventi időben, a titok egyre növekszik bennünk, úgy épül fel a napok teltével, mint valami láthatatlan fal, amelynek a tetejére tartunk, hogy onnan végre mindent megláthassunk. Szent Ambrus püspök is erre a mindent látásra törekedett egész életében. Szerette, sőt elvárta, hogy körülötte kerek legyen világ, és ha ennek eléréséért küzdenie kellett, akkor küzdött, hevesen, mint az oroszlán. A nyájnak egynek kellett lennie pásztorával és a pásztor is egy lett a nyájával. A mai adventi köznap evangéliumában ugyanezt teszi a Jó Isten, ami legfőbb pásztorunk is. Jézus Krisztus példabeszédével felvilágosítja az apostolokat is, és nyomatékosan felhívja figyelmüket arra hogy a százból az egy mindig a legfontosabb és utána kell mennünk akkor is, ha azt a szakadékból kell is visszahoznunk. Ma ugyan ha az egyről beszélünk a polgári életben, ha meghalljuk ezt a szót, mindig az egy százalék jut az eszünkbe, arra az összegre gondolnak, amit felajánlhatnak, majd jövőre az adójukból. Mennyire kevésnek tűnik az egészhez képest annak egy százaléka, mégis számot tevő tud lenni ott, ahová eljut, vagy éppen nem jut el. Százból egy, ha elvész, szinte nem is hiányzik, alig észrevehető mondhatjuk. Mondhatnánk, de a mai evangélium után már nem mondjuk, hiszen Isten szeretetében egyenként vagyunk jelen, ahogy az egy bárány is a nagy nyájban, ha elvész, helyén üresség, hiány keletkezik. Lehetünk százan, ezren, vagy éppen több milliárdan, akkor is mindig egyet lát meg, az egyént, az egy bárányt. Az egyet, aki ha hiányzik, keresni kezdi. Legnagyobb veszteség mindig a kicsinyek körében van, akik ha nincsenek, nem egy hiányzik a százból, hanem a jövő hiányzik. Ezért nem akarja, ezért nem engedheti, hogy akár egy is elvesszen közülünk és ebben mindannyiunknak közreműködnünk kell, mert fogjuk egymás kezét, sohasem veszhet el egy sem közülünk. Szent Ambrus Adventhez írt himnuszát így fejezzük be:

Szemérme, mint királyház:
E nászteremből lép elő,
Mint kettős lényű óriás,
S vígan repes az út elé.
Kijössz Atyádnak mélyéről,
Bemégy Atyádnak mélyére.
Leszállsz mind a poklokig.
Felszállsz Isten székéig.
Ki az Atyának mása vagy,
Ölts testet, győzelmed jelét.
Testünket a gyámoltalant,
Tegye acélossá erőd!
Már fénylik Jézus jászola,
Új fényt lehel az éjszaka.
Ezt immár meg ne rontsa éj,
Nem szűnő láng legyen a hit.



Imádkozzunk:

Istenünk, erősítsen meg minket e szentség ereje, hogy Szent Ambrus püspök tanítása nyomán előrejussunk a lelki életben, bátor szívvel járva utaidon hozzád igyekezzünk, és méltóképpen felkészüljünk mennyei lakomád édes örömére. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!