2010. augusztus 9., hétfő

Augusztus 8. vasárnap



Tekints szövetségedre, Istenünk,
és ne hagyd végleg magára a rád hagyatkozót.
Kelj fel, Uram, védd meg ügyedet,
és hallgasd meg a hozzád könyörgők szavát.


Mikor jön el az Úr? Hányszor elhangzik ez a kérdés, de ez nem ránk van bízva ez Istennek a legbensőbb titka! Legyünk hát mindig rendkívül éberek, mert nem ismerjük sem a napot, sem az órát, sem a percet. A várakozás nem semmittevést jelent, hanem éppen ellenkezőleg aktív készülődést. Az örök életre várakozó hitről szól a mai igeliturgia.

Az olvasmányban a szabadulás éjszakájáról hallunk. Az egyiptomiaknak ez az éjszaka a halál éjszakája, mert nem hittek fikarcnyit sem Isten üzenetében. A zsidó nép ellenben hit Isten ígéretének, és megmenekült a pusztulástól. A hit jelenléte, illetve a hit hiánya határozza meg a két nép jövőbeni sorsát. A hit hiánya miatt pusztulnak el ma is öröknek hit társadalmak, társadalmi formációk. A hit hiánya miatt válnak embertelenné az emberek ezekben a társadalmakban.

Ábrahám egész életét szintén a hit határozta meg. Hittel engedelmeskedik Istennek, elhagyja földjét, és bátran elindul az ismeretlenbe. Az évek súlya alatt meggörnyedve elgyöngülve hite által kap fiúgyermeket a már ugyancsak megöregedett Sárától. Hitében készen áll arra, hogy isteni parancsra habozás nélkül feláldozza Izsákot, egyetlen fiát, pedig tőle várta az Istentől megígért utódokat. Ábrahám minden élethelyzetben hisz! Hit akkor is, amikor lehetetlen helyzetben gyermeket ígért neki az Úr és hit akkor is, amikor ugyan ez az Úr, aki gyermeket adott neki, most visszakéri azt tőle. Ezzel tanúsítja, hogy a hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk mégis létezik. Mi is így kellene, hogy higgyünk nemcsak akkor, amikor bajban vagyunk és megsegít bennünket, hanem akkor is, amikor jól megy dolgunk és boldogok vagyunk. Ezzel a hittel várja Isten ígéreteinek beteljesedését. Vár, nem csügged el, mert nem földi értékekben remél, hanem Istenben, amely sosem lehet földi érték!

Istenre mered-e bízni az életedet? Akkor is, ha megpróbál? Akkor is, ha azt kéri tőled, ami a legdrágább a számodra, a legféltettebb kincsedet?

Az evangélium is várakozásra hív: "Legyetek ti is készen." Ez a várakozás nem ismer semmiféle félelmet! Jézus Krisztus tanítványainak, noha kevesen vannak, nem szabad félniük, hogy elvesznek ebben az emberekkel tele világban, mert az Atya az országának örököseivé tette őket. Viszont akárcsak Ábrahámnak, nekik is le kell mondaniuk minden földi biztonságról, családról, szülőkről, testvérekről, gyermekekről, ráhagyatkozva Isten gondviselő szeretetére.

Emberségünkből tör fel a vágy, hogy az emberfeletti erőket uralmunk alá hajtsuk. Jézus Krisztus azzal lep meg bennünket, hogy az emberi képzeletet messze felülmúló valóság vár hűséges követőire. Maga az Isten "jár körül és felszolgál". Ez azt jelenti, hogy Isten szolgálatkészen várja, hogy teljesíthesse, amit az ember szíve kíván. Jézus Krisztus ki meri mondani: "Semmi sem lesz nektek lehetetlen." Az igaz, hogy most ezt még nem tapasztalhatjuk meg. Miért? Azért, mert nem tudnánk mit kezdeni ezzel az erővel. Gondoljunk bele! Mit csinálna a szabad akarattal rendelkező ember a Teremtő végtelen erejének birtokában? Azt hiszem, hogy még csak belegondolni is hajmeresztő dolog.

Az egyéni eszkatológiára vonatkoztatva az őrváltások értelmezhetőek az emberi életkor időbeli szakaszaira. Ez esetben a várakozásban kitartó szolga hite egyre értékesebb lesz. Aki pedig feladja ezt a hitet, egyre értéktelenebbé válik. A várakozás feladása ugyanis, az értékrend feladását is jelenti. Az egymás ellen forduló szolgák nem az Isten országa és Jézus Krisztus törvényei szerint, hanem a világ farkastörvényei szerint élik az életüket. Viselkedésük alapja az a gondolkodás, hogy most, ma kell élni, most kell, ma boldognak lenni, most, ma kell kihasználni a vagyont, a gazdagságot, a lehetőségeket és magukat az embereket. Erre épül fel a mai fogyasztói társadalom.

Aki hűséges, az másként gondolkodik. Úgy gondolja, az egész világnak ő nem a tulajdonosa, hanem csupán időleges használója. Ebben a világban minden a múló időben létezik, ezért sohase aggódj túlságosan az ideig való dolgok miatt. Viszont az időt jól használd, mert halálod pillanatában, amelyet nem ismerhetsz, átlépve Isten időtlen valóságába, megkérdezi, felteszi a kérdést, hogy vajon mit tettél a rád bízott lehetőségekkel. Ismered Urad akaratát?


Istenünk, a tőled kapott szentségi eledel vétele üdvözítsen minket és erősítsen meg, hogy mindig igazságod fényében járjunk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése