Augusztus 14. szombat

Jöjjetek, Atyám áldottai - mondja az Úr.
Bizony mondom nektek:
Amit e legkisebb testvéreim közül
is eggyel tettetek, velem tettétek.


"Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért..." A ma ünnepelt Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap is ezt tette. Az auschwitzi haláltáborban raboskodva egy alkalommal önként jelentkezett egy halálra ítélt családapa helyett az éhségbunkerbe. Megélte a szeretetnek egy sokkal mélyebb, halálon túlmutató üzenetét. Sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyit ért ez az áldozat? Mennyire volt értelmetlen és kilátástalan egy olyan helyen, ahol mindenki tudta, hogy a halál vár reá? Bizony mondom nektek, hogy ez az áldozat igazán itt volt nagy fontosságú és nagy értékű! Megölni, életét elvenni csak olyan embernek lehet, aki körömszakadtáig ragaszkodik hozzá. Olyantól nem lehet az életet elvenni, aki azt önként felajánlja és ezzel örök életre váltja azt. Felmerül egyben az a kérdés is, hogy vajon ma, amikor nincsenek háborúk, nincsenek koncentrációs táborok, vajon szükség van-e áldozatra? Vajon vállaljuk-e nap, mint nap bátran a szeretet áldozatát? Tudjuk-e életünket adni szeretteinkért? Fel vagyunk-e készülve arra, hogy ezt megtegyük, ha egy váratlan helyzet ezt kívánja? Akkor is, ha ez fájdalmat, meghalását jelenti addigi minden emberi vágyainknak, terveinknek? "Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt." Isten kiválasztott minket szeretetének munkatársává. Születéssünkor, amikor az élettelen test megkapja az éltető lelket Isten belekódolja egész elkövetkezendő életünket. Ő dönt, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk, választhatunk mi is, de a szeretet ott él minden pólyában fekvő csecsemőben, ahogy feltekint édesanyjára, és édesapjára. Kezünk az ő keze, szívünk az ő szíve e szerint kell élnünk és meghalnunk.


Jóságos Atyánk, te megerősítettél minket egyszülött Fiad testével és vérével. Tedd lobogóvá a mi szívünkben is azt a szeretetet, amelyet Szent Maximilián Kolbe áldozópap és vértanú e szent lakomából merített. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!