Íme, a bölcs szűz, az okos szüzek közül való,
aki égő lámpával ment Krisztus elé.
"Sőt mindaz, aki elhagyja értem..., százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet." Péter apostol teljesen megszokott emberi módon gondolkodik: valamit valamiért. A zsidóknál, akik leginkább kereskedésből éltek ez teljesen megszokott bevált gyakorlat volt, szinte fel sem merült bennük, hogy önzetlenül bármit is megtegyenek még Istennel szemben sem. Péter apostol így folytatja az elmélkedést: Ha már egyszer elhagytunk mindent, jó lenni azért tudni, hogy mindezért mekkora jutalom lesz az ellenszolgáltatása. Jézus Krisztus talán éppen meglepő módon nyíltan meg is felel a kérdésre, és százannyit ígér. Amit Istennek adunk, azt százszorosan kapjuk vissza Istentől. Sőt mi még semmit sem adtunk neki és ő már annyit ad, amelyet meghálálni sem tudunk egy életen át és ez nem más, mint az életünk. Ha valakinek segítünk, akkor az rövidesen valamilyen formában vissza is jön. Ahogy a szólás is mondja, Isten soha nem marad adósa senkinek. Ha figyelmet, áldozatot, türelmet adunk Istennek, megtapasztaljuk, hogy ő viszonozni fogja. Figyeljük meg hétköznapjainkat, és megdöbbenünk, hogy mennyire Isten irányítja életünk eseményeit. Assisi Szent Klára mindenét elhagyta és viszonzásul megkapta Istent. És vajon mi ragaszkodunk-e görcsösen valamihez az életünkben?
Urunk, Istenünk, te isteni adományoddal erősítettél meg minket. Add, hogy Szent Klára szűz példáját követve Jézus szenvedését hordozzuk halandó testünkben, és minden igyekezetünkkel hozzád ragaszkodjunk. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése