2010. június 16., szerda

Június 15. kedd



Az istenfélő asszonyt mindenki dicséri,
fiai boldognak hirdetik,
és férje dicsekedve emlegeti.


Az ellenségszeretetét gyakran olyan dolognak tartjuk, ami nekünk, embereknek szinte lehetetlen megvalósítanunk. Ehhez jön még Jézus kérése, hogy törekedjünk olyan tökéletesek lenni, mint amilyen a mennyei Atya. Hogyan lehetséges ez? Képes-e erre egyáltalán valaki? A lehetetlent emlegető emberből hiányzik az önbizalom, és bizonyára Isten segítségében sem bízik. A Mennyei Atya a saját képmására teremtett bennünket és ha ez valóban így van, akkor sokkal több az emberben az isteni vonás, mint az első pillantásra látszik, vagy felszínre tud törni. Ha elfogadjuk, hogy van mennyország, hogy van pokol, hogy vannak angyalok és ördögök, akkor el kell azt is fogadnunk, hogy vannak emberek, akik Isten képmására teremtődtek a föld anyagából. Korlátainkat, képességeinket saját magunk szabjuk magunkra. Isteni hittel, vannak emberek, akik sokkal többre jutnak, mint mások, sokan csodákra képesek ez által. Akkor adott a válasz is. A legtöbb ember a hit elfogadása helyett, inkább kifogást keres magának, hogy miért nem akarja megtenni azt a többletet, amit Jézus kér. Az Úr tisztában van azzal, hogy az emberileg elvárhatónál sokkal többet kér, de azt is tudja, hogy az igazságosság elvénél fontosabb a szeretet törvénye. Az igazi szeretet pedig nem tesz különbséget ellenség és barát között.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése