2015. március 10., kedd

Ferenc pápa homíliája: a meg nem bocsátás bezárja a szívünk ajtaját Isten megbocsátása előtt



Ferenc pápa homíliája: a meg nem bocsátás bezárja a szívünk ajtaját Isten megbocsátása előtt


Ferenc pápa homília közben a Szent Márta ház kápolnájában - OSS_ROM

„Isten bocsánatához szükség van a „Miatyánk” tanításának a követésére: őszintén megbánni a saját bűneinket, tudván, hogy Isten mindig megbocsát, és megbocsátani másoknak, hasonlóképpen nagylelkű szívvel” – ezek voltak Ferenc pápa kedd reggeli homíliájának fő gondolatai a Szent Márta házban tartott szentmisén.
Isten mindenható, de mindenhatósága bizonyos szempontból megáll az olyan szív zárt ajtaja előtt, mely nem akar annak megbocsátani, aki megsebezte őt. Ferenc pápa a napi evangélium szövegét magyarázta, melyben Jézus megérteti Péterrel, hogy hetvenszer hétszer kell megbocsátani, ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy „mindig megbocsátunk”. Isten megbocsátása és a mi megbocsátásaink egymás felé, szorosan összetartoznak.
„Megbocsátást kérek és nem elnézést”
Minden onnét indul – magyarázta Ferenc pápa – hogyan mutatkozunk Isten színe előtt, hogy a bocsánatát kérjük. A példát a napi olvasmány mutatja, ahogy a tüzes kemencébe vetett Azarja próféta imádkozik, népe bűnének a bocsánatáért fohászkodva. A nép szenved, mert elhagyta az Úr törvényeit. Azarja nem tiltakozik, nem panaszkodik az Isten színe előtt a sok szenvedés miatt, hanem elismeri a nép vétkeit és megtér.
Egy dolog bocsánatot kérni és teljesen más dolog elnézést kérni! – folytatta a pápa. Hibáztam, bocsi, elnézést! De nem! Vétkeztem! Az egyiknek semmi köze a másikhoz! A bűn az nem egy egyszerű hiba. A bűn az bálványimádás, egy bálványt imádni, a gőg, a hiúság, a pénz, saját magam, a jólét bálványát. Mennyi bálványunk van! Azarja nem elnézést kér, hanem bocsánatot!
Bocsáss meg annak, aki rosszat tett veled
Őszintén kell kérni a bocsánatot, szívvel, és add szívből annak, aki rosszat tett veled! – figyelmeztetett a pápa. Amint az evangéliumi példabeszéd gazdája teszi, aki elengedi a szolgája hatalmas tartozását, mert könyörületre indul a szíve a rimánkodása miatt. De nem úgy csinál, mint a szolga, aki társával irgalmatlanul elbánik és börtönbe vetteti egy nevetséges összegű adóssága miatt. A megbocsátás dinamikája az – emlékeztet Ferenc pápa – amit Jézus maga tanít a „Miatyánkban”.
Jézus így tanít minket imádkozni: Atyánk, bocsáss meg nekünk a mi vétkeinkért, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. De ha nem vagyok képes megbocsátani, akkor nem vagyok képes bocsánatot kérni! Mondhatod: De Atya, én járok gyónni…! Én gondolok arra, milyen rosszat tettem! Aztán kérem az Úr bocsánatát és megígérem, hogy nem csinálom többé. Jól van, de előbb még egy dolog hiányzik: Megbocsátottál annak, aki rosszat tett neked?
Tudatában lenni a bűnnek
Ferenc pápa így foglalta össze tanítását: „A bocsánat, amit Istentől kérsz, megköveteli, hogy add azt másoknak”. Ezt tanítja nekünk Jézus a megbocsátásról. Először is, a megbocsátásban nem egyszerűen elnézést kérünk, hanem tudatában vagyunk a bűnnek, a bálványimádásának. Másodszor: Isten mindig megbocsát, mindig. De azt kéri, hogy te is bocsáss meg. Mert ha nem bocsátok meg, ez azt jelenti, hogy bizonyos szempontból bezárom az ajtót Isten megbocsátása előtt. Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk ez ellenünk vétkezőknek!


Nagyböjt harmadik hete kedd



Irgalmas Istenünk, kérünk,maradjon velünk mindig a te kegyelmed, tegyen készségessé szent szolgálatodra és hozza meg nekünk gazdag ajándékodat. A mi Urunk,Jézus Krisztus a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

2015.03.10. Nagyböjt harmadik hete kedd
Fogadd el, Urunk, megtört szívünket és alázatos lelkünket
Mt 18,21-35
„Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát a testvérének”

Az Isten országa az igazság és a szeretet szellemisége, a sátán országa, pedig a hazugságé és a gyűlöleté. Aki itt a földön igazat beszél, szavai megfelelnek a valóságnak, és a tetteit mindig önzetlenül mások boldogságáért viszi végbe, az az üdvösség útján jár és üdvözül. Aki viszont hazudik és gyűlölködik, az a pokol útján halad az örök kárhozat felé. Korunkban – sajnos -, ez utóbbi magatartás nagyon elharapózott. Gyakori a sértés, egyre ritkább a bocsánatkérés és a megbocsátás.A példabeszédben szereplő király nagyon türelmes, de egyszer elszámoltatja adósait. Eléje kerül egy szolga, aki tízezer talentummal tartozik neki. Fizetni nem tud. Irgalomért könyörög. Meg is kapja, pedig az adóssága hihetetlenül nagy: 303. 000 kg arany vagy ezüst. A felmentett szolga érthetően nagyon boldog. A király is boldog, mert ekkora jót cselekedett a boldogság embere urától távozóban találkozik egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Előbb szóval, majd tettlegesen is követeli a mintegy száz Ft-os adósságot. Nem vár, börtönbe veti a társát. A többi szolga döbbenten figyeli az eseményeket. El is újságolják a királynak. Ő felháborodik ekkora gonoszság hallatán. Visszahívja a hálátlan alakot, visszavon minden jótéteményt, börtönbe toloncoltatja kegyetlen szolgáját, és bünteti a családját is. Jézus az adósság összegével azt érzékelteti, hogy a király maga a fölséges Isten. Az istenellenes bűnök emberi eszközökkel leróhatatlan adósságot halmoznak fel. Isten ezt elengedi egy kérő szóra, mert végtelenül irgalmas. De ugyanezt várja el tőlünk is, amikor bennünket ér anyagi vagy erkölcsi kár. Aki tartozik, annak fizetnie kell. Ezt követeli az igazságosság. Most az egész világ szörnyű csapdába esett. Anyagi tartozásait igen sok egyén nem tudja törleszteni. A kölcsönzők nem nagyon fognak várni. Egyre több család szegényedik el. Könnyen kilakoltathatják saját házukból vagy lakásukból. Segíteni a nagyon gazdagok tudnának, de amikor véleményüket kérték a szegények ügyéről, kivétel nélkül hallgattak. Még abban is vonatkozik rájuk a példabeszéd, hogy átütemezni sem nagyon akarják az adósságokat. Pedig bármilyen anyagi adósság, amivel embernek tartoznak, eltörpül az Isten ellenes vétkek lelki adóssága mellett. Jó lesz elgondolkodni, ha valaki Isten ítéletét akarja egykor elhárítani. Az anyagi adósság mellett nagyon gyűlik a hazugsággal és gyűlölettel okozott lelki kár. Iszonyú sok a veszekedés. Hazánkban milliók acsarkodnak egymással engesztelhetetlenül. Vannak, akik gyáripari szinten hazudnak, rágalmaznak becsületes embereket saját maguk érdekében. Gazemberségüket másra kenik. Megtévesztenek, gyűlöletbe kergetnek akár milliókat is. Ne feledje senki: Isten mindent pontosan ismer, legkésőbb az utolsó ítéleten mindent feltár az egész világ előtt, és „irgalom nélküli ítélet vár arra, aki nem cselekszik irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten” (Jak 2, 13)


Örökké való Istenünk, a te szünet nélküli könyörületed tisztítsa és erősítse Egyházadat, s mert nélküled nem maradhat fenn, irgalmaddal kormányozd szüntelen. A mi Urunk, Jézus Krisztus a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.
 


2015. március 9., hétfő

Zsolozsma C.



A Kivonulás könyvéből
 24, 1-18
Szövetségkötés a Sínai-hegynél 

Azokban a napokban az Úr így szólt Mózeshez: „Menj fel az Úrhoz: te és Áron, továbbá Nadab és Abihu, meg hetvenen Izrael vénei közül! De már messze le kell borulnotok. Csak Mózes járulhat az Úr elé, a többiek nem mehetnek közelebb. A nép nem mehet fel velük.” Mózes ezután lejött, kihirdette a népnek az Úr minden szavát és minden parancsát. Az egész nép egy szívvel felelte: „Az Úr minden szavát megtartjuk, amelyeket hozzánk intézett.” Ezután Mózes az Úr minden törvényét leírta. Másnap a hegy lábánál felállított egy oltárt és tizenkét emlékoszlopot, Izrael tizenkét törzsének megfelelően. Azután megbízott fiatal izraelitákat, hogy égőáldozatot mutassanak be, és fiatal bikákat ajánljanak fel az Úrnak közösségi áldozatul. Mózes pedig vette a vér felét, és áldozati csészékbe öntötte, a vér másik felét az oltárra hintette. Utána vette a szövetség könyvét, és felolvasta a népnek. Ők kijelentették: „Amit az Úr parancsol, azt követjük, és megtartjuk.” Erre Mózes vette a vért, meghintette vele a népet, és így szólt: „Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet az Úr ezen feltételek mellett kötött veletek.” Mózes és Áron, Nadab és Abihu s Izrael vénei közül hetvenen újra felmentek. Látták Izrael Istenét. A lába alatt olyan valami volt, mint a zafír kövezet, és fénylett, mint a tiszta ég. De a kezét nem emelte fel Izrael fiainak képviselői ellen, ezért láthatták az Istent. Ettek és ittak. Az Úr így szólt Mózeshez: „Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj itt! Átadom neked a kőtáblákat a törvénnyel és a parancsokkal, amelyeket oktatásukra írtam.” Mózes elindult szolgájával, Józsuéval, és fölment Isten hegyére. A véneknek ezt mondta: „Várjatok meg itt, amíg visszajövünk! Áron és Húr veletek van. Ha valakinek peres ügye van, forduljon hozzájuk!”Azután Mózes fölment a hegyre. A felhő betakarta a hegyet, és az Úr dicsősége leereszkedett a Sínai-hegyre. A felhő hat napig takarta be. A hetedik napon a felhőből szólt Mózeshez. Az izraeliták szemében Isten dicsősége olyannak mutatkozott, mint az emésztő tűz a hegy csúcsán. Mózes belépett a felhőbe, és fölment a hegyre. Mózes negyven nap és negyven éjjel maradt a hegyen. 


A Megszentelt Élet Éve 65.



március 9.

Imádkozzunk azokért, akik a szerzetesi hivatást fontolgatják szívükben!
Lehet először egy gondolat, amely újra és újra felbukkan, hogy egyedülálló módon tartozzam Krisztushoz. A gondolatból aztán képek születnek a lélekben, erősödik a vágy és utána cselekszem. Lehet, hogy erőteljes hangot hallok belülről. Lehet, hogy gyermekkoromtól vágyom rá és hosszú idő után eljön az a pillanat, hogy igent mondok. Lehet egy pillanat műve, mint amikor a sötétben fényt gyújtanak...Bárhogy történik, mindig személyes és vonzó a hívás. Egyedülálló módon felszabadítja a szívet. És a válaszom?
Idézet az imaszándékhoz:
"Veled, föltámadt Krisztus, felfedezésről felfedezésre haladunk. Ahogy megpróbáljuk felfedezni, mit is kívánsz, életünk megnyílik a Szentlélek előtt. És a Lélek beteljesíti bennünk azt is, amit még remélni sem mertünk." (taizéi ima)
"Szemeim előtt radikális emberek olyan kis csoportja áll, amelynek tagjai valóban teljes szívükből akarják követni Krisztust. Titkot hordoznak magukban, arról tanúskodik életük. Boldogok benne. Olyan emberek, akik ezt a "megfoghatatlan életet élik, örömet sugároznak és Istenre figyelmeztetnek." (Piet van Breemen SJ)


Isten stílusa az alázat és a csend, nem a látványosság - mondta a pápa



Isten stílusa az alázat és a csend, nem a látványosság - mondta a pápa


Ferenc pápa reggeli szentmiséje a Szent Márta házban - OSS_ROM

megosztás:
Isten alázattal és csendben cselekszik, nem csap parádét, ez nem az ő stílusa – hangsúlyozta a pápa homíliájában, amelyet a Szent Márta házban mondott hétfő reggel.
Először csodálattal hallgatják, majd kitör a haragjuk és a megvetésük.
A napi evangéliumban Jézus Názáret lakóinak szemére veti hitük hiányát. Először csodálattal hallgatják, majd kitör haragjuk és megvetésük. Ezek az emberek örömmel hallgatták Jézust, de néhányuknak nem tetszett, amit mondott és talán néhány pletykás felállt közülük és azt mondta: „Hát, ez miről beszél nekünk? Hol tanult, hogy ilyeneket mondjon? Mutassa meg a diplomáját! Milyen egyetemen tanult? Hiszen egy asztalos fia, jól ismerjük őt.” Kitört a dühük és az erőszak is. Kiűzték a városból és egy hegy oldalára vitték, hogy letaszítsák onnan.
Isten alázatosan, csendben cselekszik és a kis dolgokban nyilvánul meg
Az első olvasmány a leprás Námánról, a szíriai király hadvezéréről szól. Elizeus próféta azt mondja neki, hogy fürödjön meg hétszer a Jordánban, de ő is felháborodik, mert egy nagyobb gesztusra számított. Aztán mégis hallgat szolgái tanácsára és úgy tesz, ahogy a próféta kérte és eltűnik a leprája. Ahogy Názáret lakói, úgy Námán is látványosságot akart, de a jó Isten stílusa nem az, hogy parádézzon. Isten alázatosan, csendben cselekszik és a kis dolgokban nyilvánul meg. A teremtéstől kezdve így van ez, ahol az Úr nem varázspálcát vesz a kezébe, hanem megteremti az embert a föld porából. Ez a stílus végighalad az üdvösségtörténeten – állapította meg Ferenc pápa.
Az egyszerű dolgok, Isten alázata, ez az isteni stílus, nem a parádé
Amikor meg akarta szabadítani népét, Mózes hite és bizakodása miatt tette azt. Amikor a nagy hatalmú Jerikó városának vesztét akarta, egy prostituálton keresztül vitte véghez azt. A szamaritánusok megtérése érdekében is egy bűnös asszony segítségét kérte. Amikor Dávidot elküldte Góliát ellen küzdeni, őrültségnek tűnt: a kis Dávid a gigantikus alakkal szemben, akinek volt kardja és más fegyvere, míg Dávidnak csak egy parittyája és kövei. Vagy amikor a napkeleti bölcseknek elmondta, hogy megszületett a nagy király, akkor mit találtak ők? Egy újszülöttet a jászolban. Az egyszerű dolgok, Isten alázata, ez az isteni stílus, nem a látványosság – mutatott rá a pápa.
Legyünk mi is alázatosak
Ferenc pápa emlékeztetett Jézus egyik megkísértésére a sivatagban, ami a látványosság keresése volt. A Sátán arra hívja, hogy ugorjon le a templom párkányáról, hogy az emberek a csodát látva higgyenek benne. Jót tesz nekünk a nagyböjtben, ha végiggondoljuk, hogy az Úr hogyan segített bennünket előre menni és rájövünk, hogy mindig az egyszerű dolgokkal tette ezt. Csendben szól a szívedhez. A liturgikus szertartásokban, a szentségekben is milyen szép, hogy megnyilvánul Isten alázata és nem a világias parádézás. Gondoljuk végig életünket, hogy hányszor látogatott meg bennünket az Úr kegyelmével, mindig alázatos módon. Ezt a stílust várja tőlünk is, hogy legyünk alázatosak – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.


Nagyböjt harmadik hete hétfő



Örökké való Istenünk, a te szünet nélküli könyörületed tisztítsa és erősítse Egyházadat,s mert nélküled nem maradhat fenn,irgalmaddal kormányozd szüntelen.A mi Urunk,Jézus Krisztus a te fiad által,aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,Isten mindörökkön örökké.
2015.03.09. Nagyböjt harmadik hete hétfő
Sok leprás közül nem tisztult meg más, mint a szíriai Naámán
Lk 4,24-30
„Egy próféta sem kedves a saját hazájában”


Jézus Názáretben nevelkedett. A Gondviselés úgy rendezte Dávid király leszármazottainak sorsát, hogy mind Szűz Mária, mind Szent József családja elköltözzék Betlehemből. Ez a kis város ugyanis nagyon közel fekszik Jeruzsálemhez, ahol Heródes király székelt négy évtizeden át, mint a római császár királyi rangú helytartója. Ezt a fajilag és vallásilag is nagyon elkülönült kis népet, a zsidót, nem volt könnyű kormányozni. Kihagyni nem lett volna értelmes a hódításból, amikor Szíriát és Egyiptomot meghódították a rómaiak, mert akkor a Földközi tenger köré kialakított birodalom gyűrűje megszakadt volna a Szentföld területén. Úgy döntött a Birodalom vezetése, hogy olyan embert nevez ki oda helytartónak, aki ezt a zsidó népet jól ismeri, rokonuk is, hiszen a zsidók ősapja, Jákob, másik nevén Izrael és Heródes ősapja, Ézsau, közismertebb nevén Edom, ikertestvérek, Ábrahám fiának, Izsáknak gyerekei. Az edomiták nem bocsátják meg soha Jákobnak, hogy elvette Ézsau elől az elsőszülöttségi kiváltságokat, azt a nagy áldást is, hogy ő lehessen a világ Messiásának ősapja. A két nép tehát nem bírja ki egymást. Az edomita Heródes jól féken fogja tartani a zsidó tartományt. A római politika vezetőjének tökéletesen igaza volt. Heródes Rómához mindhalálig hűséges maradt. Azért kapott királyi rangot helytartóként, hogy folyamatosan biztosnak érezze uralmát. A többi római helytartó ugyanis, akár prokonzulként, akár propraeterként kapta kinevezését, a hatalma négy évre szólt. Heródes ismerte a zsidók reménykedését, hogy várták a Messiást, aki legyőzi a zsidók ellenségeit, a rómaiakat, elzavarja Heródest, és a Római Birodalom helyén világbirodalmat szervez. Azt is tudta Heródes, hogy Dávid királynak, az ezer évvel korábban élt nagy zsidó királynak a leszármazottja lesz a Messiás Király. Akár Jeruzsálemben laktak a Dávid-rokonok, akár Betlehemben, ki voltak téve Heródes áskálódásának. Ezért döntött úgy a család két közeli ága, hogy bérbe adják betlehemi földjeiket, és elköltöznek az északi tartományba, Galileába, a jelentéktelen Názáretbe. Mivel földjeik Betlehemben maradtak, József iparos lett. A földekkel kapcsolatos adóbevallásra viszont a helyszínre kellett menniük mindkettőjüknek. Ez is a Gondviselés műve volt, jól időzítve a mit sem sejtő császár eszét, hogy a kis Jézus Betlehemben szülessék meg, ahogy hatszáz évvel korábban Mikeás prófétával az Úr megüzente. A napkeleti bölcsek látogatása megerősítette Heródes gyanúját, hogy veszélybe került a királysága. Nem volt ideje töprengeni, ezért kérdezett rá a születési jövendölésre. Amikor pedig nem sikerült becsapnia a bölcseket, akkor kiadta rendelkezését, hogy biztos, ami biztos, irtsanak ki a katonák minden két évesnél fiatalabb kisfiút. Jézus azonban a Gondviselés szárnya alatt akkor már egy másik tartományban, Egyiptomban rejtőzködött. Heródes halála után, pedig angyal hívta vissza a Szentcsaládot Izrael földjére, mert azon kellett élnie, működnie mesteremberként, majd híres rabbiként, végül Megváltóként. Nemcsak Heródes csapódott be, de a balga názáretiek is, meg a zsidó vallási és nemzeti vezetők is kivétel nélkül: a Názáret Jézus mindent pontosan vitt végbe, amit gondviselő Atyja elrendelt. Így lehetett méltó Fia az Atyának, és igazi Megváltója az egész világnak. Tanuljunk életéből.


2015. március 8., vasárnap

Zsolozsma IC.



A Kivonulás könyvéből
 22, 19 – 23, 9
Részlet a Szövetség könyvéből: Törvények az idegenek és a szegények védelmére 

Ezt mondja az Úr: „Aki más isteneknek áldozatot mutat be, azon be kell tölteni az átkot. Az idegent ne használd ki, és ne nyomd el, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban. Az özvegyet és árvát ne sanyargassátok! Ha durván bántok vele, s ő hozzám kiált, meghallom panaszát, és fellobban haragom. Kard által veszítlek el benneteket, hogy asszonyaitok özvegyek, gyermekeitek árvák legyenek.Ha népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára! Ne követelj tőle kamatot! Ha embertársad köpenyét zálogba veszed, napszálltakor add vissza neki! Ez az egyetlen takarója, amellyel beburkolja testét. Különben mi alatt hálna? Ha hozzám kiált, meghallgatom, mert irgalmas vagyok. Istent ne káromold, néped vezetőjét ne átkozd! Ne késlekedj felajánlást tenni szérűd bőségéből és új borodból! Fiaid közül az elsőszülöttet add nekem! Így kell tenned szarvasmarháddal és juhoddal is. De az elsőszülött hét napig maradjon anyjánál, s csak a nyolcadik napon ajánld fel nekem! Legyetek szent emberek előttem! Ezért a ragadozók által széttépett állatot ne egyétek meg, hanem adjátok a kutyáknak! Ne tégy hamis vallomást! Hamis tanúskodással ne segítsd azt, akinek nincs igaza! Ne kövesd a többséget a gonoszságban, és a perben ne csatlakozzál a többség vallomásához úgy, hogy eltérsz az igazságtól! A perben a szegényhez se légy részrehajló! Ha ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára bukkansz, hajtsd vissza hozzá! Ha látod, hogy ellenséged szamara a teher alatt összerogyott, ne kerüld el ellenségedet, hanem segíts neki felállítani! Ne csavard el a szegény ember igazát! Az igazságtalan pertől tartsd magad távol! Az ártatlant és akinek igaza van, ne öld meg, viszont a bűnöst ne mentsd fel soha! Megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van. Az idegent ne nyomd el! Tudjátok, milyen sorsa van az idegennek, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban.”