Nagyböjt harmadik hete hétfő

Örökké való Istenünk, a te szünet nélküli könyörületed tisztítsa és erősítse Egyházadat,s mert nélküled nem maradhat fenn,irgalmaddal kormányozd szüntelen.A mi Urunk,Jézus Krisztus a te fiad által,aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,Isten mindörökkön örökké.

2015.03.09. Nagyböjt harmadik hete hétfő
Sok leprás közül nem tisztult meg más, mint a szíriai Naámán
Lk 4,24-30
„Egy próféta sem kedves a saját hazájában”

Jézus Názáretben nevelkedett. A Gondviselés úgy rendezte Dávid király leszármazottainak sorsát, hogy mind Szűz Mária, mind Szent József családja elköltözzék Betlehemből. Ez a kis város ugyanis nagyon közel fekszik Jeruzsálemhez, ahol Heródes király székelt négy évtizeden át, mint a római császár királyi rangú helytartója. Ezt a fajilag és vallásilag is nagyon elkülönült kis népet, a zsidót, nem volt könnyű kormányozni. Kihagyni nem lett volna értelmes a hódításból, amikor Szíriát és Egyiptomot meghódították a rómaiak, mert akkor a Földközi tenger köré kialakított birodalom gyűrűje megszakadt volna a Szentföld területén. Úgy döntött a Birodalom vezetése, hogy olyan embert nevez ki oda helytartónak, aki ezt a zsidó népet jól ismeri, rokonuk is, hiszen a zsidók ősapja, Jákob, másik nevén Izrael és Heródes ősapja, Ézsau, közismertebb nevén Edom, ikertestvérek, Ábrahám fiának, Izsáknak gyerekei. Az edomiták nem bocsátják meg soha Jákobnak, hogy elvette Ézsau elől az elsőszülöttségi kiváltságokat, azt a nagy áldást is, hogy ő lehessen a világ Messiásának ősapja. A két nép tehát nem bírja ki egymást. Az edomita Heródes jól féken fogja tartani a zsidó tartományt. A római politika vezetőjének tökéletesen igaza volt. Heródes Rómához mindhalálig hűséges maradt. Azért kapott királyi rangot helytartóként, hogy folyamatosan biztosnak érezze uralmát. A többi római helytartó ugyanis, akár prokonzulként, akár propraeterként kapta kinevezését, a hatalma négy évre szólt. Heródes ismerte a zsidók reménykedését, hogy várták a Messiást, aki legyőzi a zsidók ellenségeit, a rómaiakat, elzavarja Heródest, és a Római Birodalom helyén világbirodalmat szervez. Azt is tudta Heródes, hogy Dávid királynak, az ezer évvel korábban élt nagy zsidó királynak a leszármazottja lesz a Messiás Király. Akár Jeruzsálemben laktak a Dávid-rokonok, akár Betlehemben, ki voltak téve Heródes áskálódásának. Ezért döntött úgy a család két közeli ága, hogy bérbe adják betlehemi földjeiket, és elköltöznek az északi tartományba, Galileába, a jelentéktelen Názáretbe. Mivel földjeik Betlehemben maradtak, József iparos lett. A földekkel kapcsolatos adóbevallásra viszont a helyszínre kellett menniük mindkettőjüknek. Ez is a Gondviselés műve volt, jól időzítve a mit sem sejtő császár eszét, hogy a kis Jézus Betlehemben szülessék meg, ahogy hatszáz évvel korábban Mikeás prófétával az Úr megüzente. A napkeleti bölcsek látogatása megerősítette Heródes gyanúját, hogy veszélybe került a királysága. Nem volt ideje töprengeni, ezért kérdezett rá a születési jövendölésre. Amikor pedig nem sikerült becsapnia a bölcseket, akkor kiadta rendelkezését, hogy biztos, ami biztos, irtsanak ki a katonák minden két évesnél fiatalabb kisfiút. Jézus azonban a Gondviselés szárnya alatt akkor már egy másik tartományban, Egyiptomban rejtőzködött. Heródes halála után, pedig angyal hívta vissza a Szentcsaládot Izrael földjére, mert azon kellett élnie, működnie mesteremberként, majd híres rabbiként, végül Megváltóként. Nemcsak Heródes csapódott be, de a balga názáretiek is, meg a zsidó vallási és nemzeti vezetők is kivétel nélkül: a Názáret Jézus mindent pontosan vitt végbe, amit gondviselő Atyja elrendelt. Így lehetett méltó Fia az Atyának, és igazi Megváltója az egész világnak. Tanuljunk életéből.