Útravaló – 2019. május 19., húsvét 5. vasárnapja
Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.
Kornéliusznak
és háza népének megkeresztelkedése után Simon Péter beszámolt az első pogányok
megtéréséről, majd Pál és Barnabás úti élményei is azt igazolták, hogy
az evangélium világossága kilépett az ószövetségi nép köréből, és
minden ember számára elérhetővé vált az üdvösség lehetősége.
Nem volt
ez véletlen. Minden az Úristen üdvözítő rendje szerint történt. Istennek
emberré lett Fia ugyanis nemcsak a zsidók Messiása, hanem minden ember
Megváltója. A tanítványok hamar megértették, hogy küldetésük mindenkihez szól.
A nagy
ázsiai népekhez még nem jutott el az örök élet jó híre. Kína és India
lakossága – ez összesen több mint 2,5 milliárd embert jelent – ma
lényegében még pogány. De a kétezer éve létező keresztény kultúrában
minden egymást követő nemzedéknek és megkopott hitű embereknek ma is hallaniuk
kell, hogy Isten végtelen szeretete boldogítja és üdvözíteni
akarja az emberiséget. Józan ésszel erre kell törekedni. A világ
fejlődésének is ez lehet jövőt ígérő forrása. Sőt, ez, a szeretetre épülő
élet az, ami az Izajástól, Jézustól és a Jelenések könyvéből ismert új ég és új
föld ígéretének megvalósulása.
A
szeretetet az alapkövetelménye a Krisztus hirdette életútnak. Ez Jézus
végrendelete és a kereszténység alapja. Ez az isten- és az emberszeretet
útja, a mulandó életekből kibontakozó örökkévalóság.
Tudjuk,
hogy a főparancs első része az Isten iránti szeretet. Ez annyit jelent,
elfogadom, hogy a Jóisten a világ Ura és a mi mennyei Atyánk, s belátom,
hogy jól fölfogott érdekünk az ő akaratát keresni, és tőlünk telhetően
neki tetszően élni, a kedvében járni.
Az
emberszeretet hasonló ehhez. Azt jelenti, hogy Isten akarata szerint
mindannyian jót gondolunk, mondunk és teszünk minden embernek.
Csak
kiegészítésül mondom, amit úgyis mindenki tud: mindebben messze vagyunk még a
hitelességtől. Bár valljuk a szeretet törvényének igazságát, gyakorlásában újra
és újra elbukunk. Ez azonban addig nem végzetes, amíg Isten –
Krisztus keresztje által igazolt – irgalmát kérjük, és mindig megpróbáljuk
kijavítani a hibáinkat.
Minden
vallás az ember istenkereséséről tanúskodik. Szerencsések, akik a Jézus
Krisztusban emberré lett Isten által megmutatott örökséget elnyerték és
birtokolják. Ők azok, akik minden ember között leginkább kötelesek a
szeretet tanúságtételére, gondolkozásukban, szavaikban és életvitelükben egyaránt.
(Nem
fölösleges azon elmélkedni, hogy miközben a kétezer esztendő során és
napjainkban is szívesen emlegetik a keresztény bűnöket, addig szembetűnő, hogy
ma is csak az bizonyul jónak, ami a krisztusi ösvénnyel megegyezik.)
Idén is
ünnepeljük hát a megtestesülés és a megváltás titkait, s esendő emberlétünk
ellenére maradjunk meg Jézus Krisztus követőinek.
Május
van. Az előttünk éltek és már üdvözültek között az elsőt, Jézus Édesanyját, a
mi égi Anyánkat kérjük, hogy oltalmazzon bennünket a józan ésszel és az Isten
adta hittel elfogadott igaz élet útján. Isten elküldött Lelke által vezeti
nemzedékről nemzedékre megújuló népe esendő tagjait az örökélet útján. Minket
is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése