Húsvét negyedik hét szerdája

Húsvét negyedik hét szerdája

A világosság és a sötétség, a hit és hitetlenség gondolata végighúzódik János evangéliumában. A mai részletben ezt mondja Jézus: „Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, ne maradjon sötétségben.” A mondás egyértelműsíti, hogy a világosság a hitet és Jézus személyének, valamint tanításának elfogadását, a sötétség pedig a hitetlenséget, az elutasítást jelképezi.
Jézus tanítása valóban igazság és megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatás. De ezt az igazságot nem kötelező elfogadnia az embernek. Itt egy másik szintre érkezünk, oda, hogy a világosság és a sötétség az emberben jelen van, az ember lelkének mélyén küzd egymással. A döntésem annak függvénye, hogy melyiknek a hatását engedem érvényesülni. Jézusnak az a szándéka, hogy meggyőzze az embereket. Nem elítélni akar minket, hanem megváltásunkat, bűntől való szabadulásunkat hozza el. Meg szeretne minket győzni arról, hogy ismerjük fel a lelkünk mélyén lakó rosszat, a bűnt, és szabaduljunk meg tőle. És ismerjük fel a lelkünk mélyén lévő jót, mindazt, ami a Teremtő Istennek köszönhető, és ezt engedjük a felszínre. Amikor tehát a saját döntésünkről van szó, akkor nincs átmenet a világosság és a sötétség között. Nincs szürkület, nincs félhomály, nincs köztes állapot. Ha Isten világossága nem győz bennem, akkor a sötétség foglya maradok.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Istenünk! Látjuk és elismerjük, hogy a világban, az Egyházban és bennünk egyaránt jelen van a jó és a rossz. Isten és a sátán küzd a lelkünkért, örök sorsunkért. Segíts, hogy minden helyzetben felismerjük és elutasítsuk a gonosz kísértéseit! Növeld bennünk az életszentség vágyát, hogy készek legyünk engedelmeskedni neked, teljesíteni akaratodat! Gyarlóságunk, esendőségünk és bűnre hajló emberi természetünk ellenére is hozzád tartozunk, és tanításod szerint akarunk élni. Segítsen minket a te kegyelmed és irgalmad az üdvösségre!