Ferenc pápa: Isten
türelmes, és lehetőséget ad a változásra
Március 24-én a Szentatya Jézusnak az Isten irgalmasságáról
és a megtérés szükségességéről szóló példázatáról elmélkedett a déli Angelus
elimádkozásakor. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A nagyböjt harmadik vasárnapjának
evangéliuma (vö. Lk 13,1–9) Isten irgalmasságáról és megtérésünkről
szól. Jézus a terméketlen fügefáról szóló példázatot mondja el. Egy ember
fügefát ültetett szőlőkertjébe, és minden nyáron nagy várakozással megy, hogy
gyümölcsöt keressen rajta, de nem talál, mert a fa terméketlen. A háromszor is
megismétlődő csalódása miatt végül azt gondolja, kivágja a fügefát, hogy
másikat ültessen helyette. Hívja hát a szőlőben dolgozó földművest, és
megosztja vele elégedetlenségét. Megbízza, hogy vágja ki a fát, hogy az ne
élősködjön azon a talajon. A szőlőművelő azonban kéri a gazdát, hogy legyen
türelemmel, adjon egy év haladékot, s az alatt ő maga fogja nagyobb
odafigyeléssel és odaadással gondozni a fügefát, hogy serkentse
termőképességét. Ez a példabeszéd. De mit akar kifejezni? Kiket jelképeznek a
szereplői?
A gazda a mennyei Atyát jelképezi, a szőlőműves
Jézusnak a képe, a fügefa pedig a közönyös és érzéketlen emberiség szimbóluma.
Jézus közbenjár az Atyánál az emberiség érdekében – mindig ezt teszi! –, és
kéri, hogy várjon, adjon még neki időt, hogy kihajthassanak és megérhessenek a
szeretet és az igazságosság gyümölcsei. A fügefa, melyet a példabeszédbeli
gazda ki akar vágatni, a terméketlen, adni, jót tenni képtelen létezést
jelképezi. Annak az embernek a szimbóluma, aki jóllakottan, nyugalomban és
kényelemben önmagáért él, aki képtelen tekintetével és szívével a mellette élők
és a szenvedők, a szegények, a bajba jutottak felé fordulni. Ezzel az önzéssel
és lelki terméketlenséggel a szőlőművesnek a fügefa iránt tanúsított nagy
szeretete áll szemben: türelmes vele, tud várni, neki szenteli idejét és törődését.
Megígéri a gazdának, hogy különösen is gondjaiba veszi azt a szerencsétlen fát.
Ez a szőlőművesről szóló hasonlat rámutat Isten
irgalmasságára, aki időt ad nekünk a megtérésre. Mindannyiunknak szüksége van
megtérésre, mindannyiunknak előrébb kell lépnie, és Isten türelmessége,
irgalmassága kísér bennünket ebben. Az időnként életünkre jellemző
terméketlenség ellenére Isten türelmes hozzánk, lehetőséget ad, hogy változzunk
és előrehaladjunk a jó útján. A kikönyörgött és megadott haladék arra, hogy a fa
végre gyümölcsöt hozzon, a megtérés sürgősségét is jelzi. A szőlőműves azt
mondja a gazdának: „Hagyd meg még az idén” (Lk 13,8). A megtérés lehetősége nem
korlátlan; ezért azonnal meg kell ragadni ezt a lehetőséget, különben örökre
elvész. Érdemes elgondolkodnunk a nagyböjt folyamán: mit kell tennem, hogy
közelebb kerüljek az Úrhoz, hogy megtérjek, hogy „kivágjam” az életemben nem
működő dolgokat? „Ó, nem, majd megvárom a következő nagyböjtöt!” De egyáltalán
fogsz-e még élni a következő nagyböjtkor? Gondolkodjunk el ma, mindannyian: mit
kell tennem, látva Istennek ezt az irgalmasságát, aki vár rám, és mindig
megbocsát? Mit kell tennem? Nagy bizalommal lehetünk Isten irgalmassága iránt,
de nem élhetünk vele vissza! Ne igazoljuk lelki lustaságunkat, hanem fokozzuk
igyekezetünket, hogy őszinte szívvel megfeleljünk Isten irgalmasságának!
A szent negyvennap folyamán az Úr megtérésre
hív bennünket. Mindnyájunknak éreznünk kell, hogy ez a hívás nekünk szól,
igyekeznünk kell jobbá tenni valamit életünkben, változtatni valamit azon,
ahogy gondolkodunk, cselekszünk és embertársi kapcsolatainkat éljük. Ugyanakkor
Isten türelmességét is utánoznunk kell, aki bízik abban, hogy mindannyian
képesek vagyunk „felállni”, és újra útnak indulni. Isten atya, és nem oltja ki
a pislákoló lángot, hanem kíséri és gondjaiba veszi a gyengét, hogy az
megerősödjön, és szeretetével hozzá tudjon járulni a közösség életéhez.
Szűz Mária segítsen, hogy a húsvétnak ezt az
előkészületi idejét a lelki megújulás idejeként tudjuk megélni, amikor bizalommal
megnyílunk Isten kegyelme és irgalmassága előtt!
A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása
után:
Kedves testvéreim!
Február 27-e óta fontos tárgyalások folynak
Nicaraguában az országot érintő súlyos társadalmi-politikai válság megoldása
érdekében. Imáimmal kísérem ezt a kezdeményezést, és bátorítom a feleket, hogy
a lehető leghamarabb békés megoldást találjanak mindenki javára.
Tegnap a spanyolországi Tarragonában boldoggá
avatták Mariano Mullerat i Soldevilát, családapát és orvost – fiatalembert, 39
évesen halt meg –, aki az emberek testi-lelki szenvedéseit enyhítette, életével
és a vértanúság vállalásával pedig mindenki előtt bizonyságot tett a szeretet
és megbocsátás elsőségéről. Példakép ő számunkra, akik oly nehezen tudunk
megbocsátani, valamennyien. Járjon közben értünk és segítsen, hogy minden
nehézség és megpróbáltatás ellenére a szeretet és a testvériesség útján
járjunk. Tapsoljuk meg az új boldogot!
Ma tartjuk a vértanú misszionáriusok
emléknapját. 2018-ban világszerte számos püspök, pap, szerzetesnő és világi
hívő szenvedett erőszakot; negyven misszionáriust öltek meg,
mintegy kétszer annyit, mint az előző évben. Emlékezni a Jézusba vetett hitük
miatt üldözött vagy megölt testvéreinknek erre a mai korban zajló kálváriájára
hálás kötelesség az egész Egyház számára, de ösztönzés is arra, hogy tegyünk
bátran tanúságot hitünkről és reményünkről abban, aki a kereszten örökre
legyőzte szeretetével a gyűlöletet és az erőszakot. Imádkozzunk a Nigériában és
Maliban történt legutóbbi embertelen merényletek sok áldozatáért. Az Úr fogadja
magához ezeket az áldozatokat, gyógyítsa meg a sebesülteket, vigasztalja meg a
családtagokat és térítse meg a kegyetlenek szívét! Imádkozzunk: „Üdvöz légy,
Mária…”
Köszöntelek mindannyiatokat, akik Rómából,
Olaszországból és más országokból jöttetek, külön is köszöntöm a horvátországi
Polából, a spanyolországi Cosladából érkezett zarándokokat, valamint a Francia
Pápai Szeminárium közösségét.
Köszöntöm doganai, carpi, faenzai és
Castellammare di Stabia-i híveket; azoknak a nőknek a csoportját, akik azért
társultak egymással, hogy együtt küzdjenek meg különleges betegségükkel; a
campobassói cserkészeket, a Cervarese Santa Croce-i bérmálkozókat, a
hitvallásukat letenni jött renatei, veduggiói és rastignanói fiatalokat, a
keresztény iskolatestvérek torinói és vercelli iskolájának diákjait, valamint a
Montecchio Emilia-i Santa Dorotea iskola tanulóit.
Holnap, Gyümölcsoltó Boldogasszony,
Urunk születésének hírüladása ünnepén Loretóba megyek, a Szűz házába. Ezt a
helyet választottam a fiataloknak szánt apostoli
buzdítás aláírására. Kérem imáitokat, hogy Mária igenje sokunk
igenjévé váljon.
Szép vasárnapot kívánok
mindenkinek! Kérlek benneteket, ne felejtsetek el imádkozni értem! Jó étvágyat
az ebédhez! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése