Seregély István: Útravaló – 2019. január 15.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt elmélkedéseit.

Jézus Krisztus testvérei lettünk, amikor ő értünk emberré lett. Azért lett az emberek testvére, hogy Isten örök életre képes gyermekeivé tegyen minket. Ki az ember, hogy Isten ennyire törődik vele? Nos, az ember Isten teremtett képmása, akit Isten a mindenség urává tett. Társául fogadott bennünket, hogy
segítői legyünk az eljövendő új ég és új föld építésében. Ez lesz fejlődő világunk eljövendő teljessége. Merő emberi képességeinkből fakadóan azonban erre képtelenek vagyunk. Szükségünk van ehhez Isten testvérünkké lett második személyének eligazítására, erejére, végtelen irgalmára, valamint a Krisztus művét beteljesítő Szentlélekre, aki velünk marad a világ végéig. Ha elfogadjuk és akarjuk.

(Mk 1,21–28)