Ferenc pápa: Isten szava nem ideológia, hanem élet!
A Szentlélek világosítson meg minket, hogy ne legyen gonosz a szívünk; ne legyen kemény, mert az gyávasághoz, sem megátalkodott, mert az ideológiák gyártásához vezet! Ne hagyja magát elcsábítani, mert langyos kereszténnyé tesz! – buzdított Ferenc pápa a január 17-én bemutatott reggeli szentmisén.
„Vigyázzatok,
testvéreim, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek! Senki
közületek el ne szakadjon az élő Istentől!” (vö. Zsid 3,7–14). Ezt a kemény
üzenetet, figyelmeztetést bízza ránk a Zsidókhoz írt levél mai szakasza, mely a
keresztény közösség minden tagjához szól, legyenek azok papok, apácák vagy
püspökök. Mindenkinél fennáll ugyanis a veszély, hogy gonoszságra hajlik a
szíve – mondta csütörtök reggeli homíliájában a Szent Márta-házban Ferenc pápa.
– De mit is jelent számunkra ez a figyelmeztetés?
A
Szentatya három szót emelt ki a szentleckéből, mely segít megérteni az
üzenetet: keménység, megátalkodottság és csábítás. A kemény szív zárt, nem akar
növekedni, védekezésre rendezkedik be, bezárkózik. Az életben sok minden
előidézheti, például egy nagy fájdalom, mert az ütések megkeményítik a bőrt –
jegyezte meg a pápa. – Ez történt az emmauszi tanítványokkal és Tamással is.
Aki leragad ennél a visszás viselkedésnél, az gyáva lesz, a gyáva szív pedig
gonosz.
Tegyük
fel magunknak a kérdést: „Kemény a szívem? Bezárkózott? Hagyom, hogy növekedjen
a szívem? Félek attól, hogy növekszik?” Növekedni mindig a próbatételeken, a
nehézségeken át tudunk, mint gyermekkorunkban. Úgy tanulunk meg járni, hogy
közben elesünk. És hányszor elestünk gyerekként, amíg négykézláb helyzetből
felálltunk, és járni tanultunk! De a nehézségek fejlesztenek minket –
hangsúlyozta Ferenc pápa. A keménység és a bezárkózás kapcsán megállapította:
aki kitart ebben, az gyáva. A gyávaság csúf tulajdonság egy keresztény
embernél: azt jelenti, hogy nem mer élni, bezárkózik.
A
második szó, melyet a pápa elemzett: a megátalkodottság. Kifejtette: Isten
szava – a Szentléleknek hála – nem ideológia. Élet, ami növel, mindig
előrevisz, és megnyitja a szívet a Lélek jelei, az idők jelei előtt. A
makacsság azonban büszkeség is, gőg. Az ilyen keményfejűség nagyon sokat árt: a
bezárt szívűek, a kemények gyávák. A makacsok, megátalkodottak – ahogy a szöveg
fogalmaz – ideológiagyártók.
Makacs a
szívem? Gondolja végig mindenki – buzdított a Szentatya. – Képes vagyok másokat
meghallgatni; és ha másként gondolom, azt mondani, hogy „Nézd, én így
gondolom”? Képes vagyok a párbeszédre? A megátalkodottak nem képesek a
párbeszédre, mert mindig az eszmékkel védekeznek: ideológusok. Az ideológiák
pedig sokat ártanak Isten népének, oly sokat! Mert kizárják a Szentlélek
működését.
Az
utolsó kifejezés, amiről a pápa homíliájában elmélkedett: a csábítás. Hogyan
tudjuk elkerülni a veszélyt, hogy gonoszságra hajló legyen a szívünk? Oda kell
figyelnünk a csábítás jeleire. Az ördög, a nagy csábító, bűnre csábít minket.
Nagy teológus, de hit nélküli, gyűlölettel teli, aki be akar lépni a szívünkbe,
és uralni akarja azt – és érti a dolgát. A gonosz szív az, amelyik hagyja magát
elcsábítani, és a csábítás megátalkodottá teszi, bezárkózásra és sok más
dologra sarkallja. A csábítással vagy megtérsz, változtatsz az életeden, vagy
megpróbálsz kompromisszumot kötni: kicsit itt, kicsit ott, kicsit erre, kicsit
arra. „Igen, igen, én követem az Urat, de tetszik ez a csábítás, csak egy
kicsit…” És aztán elkezdesz kettős életet élni. Ahogy Illés mondta Izrael
népének: „kétfelé sántikáltok”. Két lábbal sántikálnak anélkül, hogy az egyik
stabil lenne. Ilyen a kompromisszumos lét: „Igen, igen, én keresztény vagyok,
követem az Urat, igen, de ezt hagyom belépni…” Ilyenek a langyosak, akik mindig
kompromisszumot keresnek: megalkuvó keresztények. Mi is sokszor kötünk
kompromisszumot. Amikor az Úr megmutatja az utat, kijelöli a parancsolatokkal,
a Szentlélek sugallatával, de nekünk valami más tetszik, és igyekszünk két úton
járni, kétfelé sántítva.
Fohászkodjunk
a Szentlélekhez, hogy világosítson meg minket, hogy ne legyen gonosz a szívünk:
ne legyünk keményszívűek, mert gyávák leszünk; se megátalkodott szívűek ne
legyünk, ami lázadáshoz, ideológiák gyártásához vezet; ne engedjünk a
csábításnak, ne legyünk a csábítás rabjai, mert az megalkuvó kereszténnyé tesz
minket! – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése