2019. január 17., csütörtök

Ferenc pápa: Isten szava nem ideológia, hanem élet!



Ferenc pápa: Isten szava nem ideológia, hanem élet!


A Szentlélek világosítson meg minket, hogy ne legyen gonosz a szívünk; ne legyen kemény, mert az gyávasághoz, sem megátalkodott, mert az ideológiák gyártásához vezet! Ne hagyja magát elcsábítani, mert langyos kereszténnyé tesz! – buzdított Ferenc pápa a január 17-én bemutatott reggeli szentmisén.


„Vigyázzatok, testvéreim, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek! Senki közületek el ne szakadjon az élő Istentől!” (vö. Zsid 3,7–14). Ezt a kemény üzenetet, figyelmeztetést bízza ránk a Zsidókhoz írt levél mai szakasza, mely a keresztény közösség minden tagjához szól, legyenek azok papok, apácák vagy püspökök. Mindenkinél fennáll ugyanis a veszély, hogy gonoszságra hajlik a szíve – mondta csütörtök reggeli homíliájában a Szent Márta-házban Ferenc pápa. – De mit is jelent számunkra ez a figyelmeztetés?
A Szentatya három szót emelt ki a szentleckéből, mely segít megérteni az üzenetet: keménység, megátalkodottság és csábítás. A kemény szív zárt, nem akar növekedni, védekezésre rendezkedik be, bezárkózik. Az életben sok minden előidézheti, például egy nagy fájdalom, mert az ütések megkeményítik a bőrt – jegyezte meg a pápa. – Ez történt az emmauszi tanítványokkal és Tamással is. Aki leragad ennél a visszás viselkedésnél, az gyáva lesz, a gyáva szív pedig gonosz.
Tegyük fel magunknak a kérdést: „Kemény a szívem? Bezárkózott? Hagyom, hogy növekedjen a szívem? Félek attól, hogy növekszik?” Növekedni mindig a próbatételeken, a nehézségeken át tudunk, mint gyermekkorunkban. Úgy tanulunk meg járni, hogy közben elesünk. És hányszor elestünk gyerekként, amíg négykézláb helyzetből felálltunk, és járni tanultunk! De a nehézségek fejlesztenek minket – hangsúlyozta Ferenc pápa. A keménység és a bezárkózás kapcsán megállapította: aki kitart ebben, az gyáva. A gyávaság csúf tulajdonság egy keresztény embernél: azt jelenti, hogy nem mer élni, bezárkózik.
A második szó, melyet a pápa elemzett: a megátalkodottság. Kifejtette: Isten szava – a Szentléleknek hála – nem ideológia. Élet, ami növel, mindig előrevisz, és megnyitja a szívet a Lélek jelei, az idők jelei előtt. A makacsság azonban büszkeség is, gőg. Az ilyen keményfejűség nagyon sokat árt: a bezárt szívűek, a kemények gyávák. A makacsok, megátalkodottak – ahogy a szöveg fogalmaz – ideológiagyártók.
Makacs a szívem? Gondolja végig mindenki – buzdított a Szentatya. – Képes vagyok másokat meghallgatni; és ha másként gondolom, azt mondani, hogy „Nézd, én így gondolom”? Képes vagyok a párbeszédre? A megátalkodottak nem képesek a párbeszédre, mert mindig az eszmékkel védekeznek: ideológusok. Az ideológiák pedig sokat ártanak Isten népének, oly sokat! Mert kizárják a Szentlélek működését.
Az utolsó kifejezés, amiről a pápa homíliájában elmélkedett: a csábítás. Hogyan tudjuk elkerülni a veszélyt, hogy gonoszságra hajló legyen a szívünk? Oda kell figyelnünk a csábítás jeleire. Az ördög, a nagy csábító, bűnre csábít minket. Nagy teológus, de hit nélküli, gyűlölettel teli, aki be akar lépni a szívünkbe, és uralni akarja azt – és érti a dolgát. A gonosz szív az, amelyik hagyja magát elcsábítani, és a csábítás megátalkodottá teszi, bezárkózásra és sok más dologra sarkallja. A csábítással vagy megtérsz, változtatsz az életeden, vagy megpróbálsz kompromisszumot kötni: kicsit itt, kicsit ott, kicsit erre, kicsit arra. „Igen, igen, én követem az Urat, de tetszik ez a csábítás, csak egy kicsit…” És aztán elkezdesz kettős életet élni. Ahogy Illés mondta Izrael népének: „kétfelé sántikáltok”. Két lábbal sántikálnak anélkül, hogy az egyik stabil lenne. Ilyen a kompromisszumos lét: „Igen, igen, én keresztény vagyok, követem az Urat, igen, de ezt hagyom belépni…” Ilyenek a langyosak, akik mindig kompromisszumot keresnek: megalkuvó keresztények. Mi is sokszor kötünk kompromisszumot. Amikor az Úr megmutatja az utat, kijelöli a parancsolatokkal, a Szentlélek sugallatával, de nekünk valami más tetszik, és igyekszünk két úton járni, kétfelé sántítva.
Fohászkodjunk a Szentlélekhez, hogy világosítson meg minket, hogy ne legyen gonosz a szívünk: ne legyünk keményszívűek, mert gyávák leszünk; se megátalkodott szívűek ne legyünk, ami lázadáshoz, ideológiák gyártásához vezet; ne engedjünk a csábításnak, ne legyünk a csábítás rabjai, mert az megalkuvó kereszténnyé tesz minket! – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése