Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy küldetésben vagyunk, mely küldetésünk Istentől van!

Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy küldetésben vagyunk, mely küldetésünk Istentől van!

Ez az az ok, amiért e világban vagyunk. Deszantosként! Ki a deszantos? Egy konkrét küldetés megoldása érdekében ideiglenesen létrehozott alakulat, melyet különlegesen képzett tagokból állítanak össze. A mai igékben hangsúlyosak azok a szavak, melyek erre figyelmeztetnek bennünket.

Az ApCselben ez áll: „Az apostolok pedig nagy erővel tettek tanúságot Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadásáról; és bőséges volt a kegyelem mindnyájukban.” Akkor, ott, ők voltak a deszantosok. Nekik volt az a küldetésük, hogy lángra lobbantsák azt a lángot, amit Krisztustól kaptak.

János levelében ezt olvasom: „minden, ami Istentől született, legyőzi a világot. Ez az a győzelem, amely legyőzi a világot: a mi hitünk. Ki más győzi le a világot, mint aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” János az a deszantos, aki most bennünket akar tűzbe hozni. Ránk akarja irányítani a fényt, nekünk akarja adni a tüzet, hogy vigyük tovább. Értsük meg, hogy ami hitünk lehet az, ami legyőzi a világot! Hol az én hitem, mely győzelemre viheti Isten ügyét? Teljesítem én a küldetésemet, vagy megadom magam az ellenségnek, a gonosznak? Ha megadom magam, ha elesem, és nem vagyok hajlandó felállni, talán azért, mert elvesztettem a hitemet abban, hogy győzhet Isten szándéka, terve, akkor baj van. Velem van baj, és nem Isten szándékával! És nem áldozat leszek, hanem egy szánalmas, szegény, ostoba, kishitű, elbukott angyal. Egy abból a társadalomból, akiért küldetésem van, ezért a demenciában szenvedő társadalomért van Istentől küldetésem! Nem szabad elfelejteni János szavait: „az az Isten szeretete, hogy parancsait megtartjuk; és az ő parancsai nem nehezek”! Ha ettől eltávolodok, akkor én magam is hanyatlok, belehanyatlok a kor értelmi, érzelmi, társas elkorcsosulásába, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet.

János evangéliumának utolsó mondatai is erővel vannak telve. Életet akar átadni nekünk, az Istenbe vetett hitben forrásozó életet. Értenünk kell, hogy Jézusról szóló tanítások, melyek a Szentírásban rögzítve lettek, a küldetésünk részei. A deszantosok eszköze a Szentírás, hogy megismerjük küldetésünket, és arra mindvégig emlékeztessen bennünket: „Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és a hit által az ő nevében életetek legyen.” A hit által kell élnünk küldetésünket! Arról kell felismerni, hogy tettünk helyes, vagy sem, hogy jelenlétünk milyen gyümölcseit ismerjük fel a világban! Nekem csak csupán élnem kell a küldetésemet! A jót nem nekem kell tennem, hanem általam kell, hogy megvalósuljon Isten jósága. Amihez nem kell extra anyagi erőforrás, csak én kellek, és az, amilyen muníciót én kapok.

Olvastam egy mai Igét, melyet egy keresztény vállalkozói fórum tett közzé: „az én bankszámlám Isten bankszámlája”. Ez azt az üzenetet hordozza, amiről a mai ApCsel idézet is szól: ha én Istené vagyok, akkor mindenem amim van, amim lehet, az arra, van, hogy Istent szolgáljam. Minden erőforrásom eszköz arra, amit általam akar Isten megvalósítani egyetlen célja érdekében: épüljön Isten országa közöttünk, bennünk, és általunk! Ámen