Nagyböjt kívül és belül
– Harminc kérdés és válasz segít a készületben
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi
Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a nagyböjtről – a
készületről és annak eszközeiről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr
hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
1. Hogyan lehetséges, hogy közel másfél hónapja
ünnepeltük Jézus születését, és máris itt a szenvedésére, megváltó
kereszthalálára felkészítő időszak?
Húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő
holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük, ez március 22. és április 25. között
mozoghat. Ennek megfelelően a nagyböjt kezdete lehet akár február 4-e is, ami
igazán rövid farsangot eredményezne, míg a leghosszabb karneváli idény március
10-éig tartana. Az idei egy korai, de nem szélsőségesen korai nagyböjtkezdés.
2. Miért negyven napig tart a nagyböjt?
A negyvenes szám ma sokaknak az
életközepet juttatja az eszébe, de a korai kereszténység – kezében az
Ószövetséggel – a készület idejét látta benne: Mózes negyven napig böjtöl a
törvény kihirdetése előtt, negyven évig tart a pusztai vándorlás, Illés negyven
napig megy a Hórebre, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívja Ninivét. A
keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus negyvennapos böjtje.
3. Honnan ered a hamvazkodás szertartása?
A hamu már az Ószövetségben a bűnbánat jele
volt, és Jézus is említi. A korai Egyházban a bűnbánókat nagyböjt elején,
miután bűneiket megvallották, és kirótták rájuk az elégtételt, szőrzsákba
öltöztették, a püspök hamut hintett a fejükre, és kiutasította őket a
templomból, ahogyan a bűnbe esett első emberpárt Isten a paradicsomból. Egyes
hívők bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, és a 11. századtól ez
általános előírás lett.
4. Miből van a hamvazószerdán használt hamu, és
mit jelképez?
A hamut a hagyomány szerint az előző évi virágvasárnapi
barkák elégetésével (és szitálásával) nyerjük. A hamvazkodás fentebb leírt
eredeti jelentése miatt fontos lenne a nagyböjt eleji gyónás, és így az
időszakban a meggyónt, megbánt bűnök fölötti vezeklés jele lehetne a hamu.
5. Kötelező templomba menni hamvazószerdán?
Nem, de nagyon ajánlott. :)
6. Ha összeszámoljuk a napokat hamvazószerda és
húsvét között, több mint negyven nap jön ki. Miért?
Eredetileg kétnapos böjt volt húsvét előtt, ez
bővült egyhetesre, majd hat vasárnappal korábban (a mostani első vasárnap)
kezdődött a böjt, végül magánszorgalomból kezdték még négy nappal korábban. A
vasárnap ugyanis böjttiltó nap, és így – egyes számítások szerint – nem része a
negyven napnak. Tehát a 6×6=36-hoz kellett még 4 nap. A 11. századtól lett a nyugati
rítusban általános előírásként szerda a böjt kezdete.
7. A görögkatolikusok korábban elkezdik a
böjtöt. Honnan ered ez a szokás?
A nagyböjt kezdete az első évezredben nagy
változatosságot mutatott, volt, ahol hat, hét vagy akár nyolc hétig is tartott.
A görögkatolikusok ötvenedvasárnap után kezdik a böjtöt, két nappal korábban a
latin rítusúaknál.
8. Miért nagyböjtnek hívjuk ezt az időszakot?
Van „kisböjt” is?
Igen, minden egyes péntek böjti nap, Krisztus
halála iránt tiszteletből. A negyvennapos böjtölés pedig ennek az éves
megünneplése, a nagypénteki böjt kiterjesztése.
9. Miért nem éneklünk Alleluját és Dicsőséget
nagyböjtben?
Az Alleluja sajátosan húsvéti, a
feltámadást hirdető liturgikus rész, ezért nagyböjtben traktus (folyamatos
szólózsoltározás) helyettesíti a misében. A Dicsőség pedig karácsonyi
„misealkatrész”, ami népszerűsége miatt terjedt el az egész egyházi évben,
azonban adventben és nagyböjtben nélkülözzük.
10. Mi a különbség a szigorú böjti nap és a
sima böjti nap között?
A böjtöt a 4. századi forrásaink szerint
mindenki maga szabta meg magának, sokan egyáltalán nem ettek nagycsütörtök
estétől a feltámadási szertartás végéig, mások egész nagyböjtben különféle
fogadalmak szerint böjtöltek, csak kenyeret és vizet, csak nyers zöldségeket
fogyasztottak, vagy csak naponta egyszer étkeztek. A későbbiekben szabályozta
az Egyház a böjti napokat, de ez az előírás az újkorban egyre inkább enyhült.
Eredetileg az egész nagyböjt során csak egyszer, este lehetett enni (ezért a
középkorban délre hozták előre az esti zsolozsmát, hogy hamarabb „este”
legyen). Idővel egy kisebb étkezés, majd még egy engedélyezetté vált. A francia
nyelvben a déjeuner és petit déjeuner szavak őrzik a
böjtmegszakítást és kis böjtmegszakítást (ebéd és reggeli).
A jelenlegi szabályozás a korábbi enyhe böjtöt
írja elő szigorú böjtnek (napi háromszori étkezés, melyből egy a szokásos
bőségben), és péntekekre az egyszerű hústilalmat rendeli.
11. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy csak
egyszer szabad jóllakni?
A jelenlegi böjti fegyelmet 1966-ban határozta
meg a püspöki kar, és az nem szól „jóllakásról”, hanem arról, hogy „csak
egyszer van (teljesebb) étkezés, de megengedett reggel és este némi étel
fogyasztása”. Az, hogy délben vagy este van a teljesebb étkezés, szabadon
eldönthető.
12. Mi az a minimális lemondás, amit az Egyház
előír a nagyböjtre?
Péntekenként hústilalom 14 éves kortól halálig,
hamvazószerdán és nagypénteken pedig a fent leírt szigorúbb böjtöt kell
tartani.
13. Ha én ennél többet szeretnék tenni, milyen
lehetőségeim vannak?
A lehetőségek szinte korlátlanok, de a józan
ész kikapcsolása nagyböjtben sem megengedett. Tehát mindenki életkorának, testi
adottságainak, egészségügyi állapotának, munkájának, idegrendszerének megfelelő
böjtöt, önmegtagadást vállaljon. Azonban az Egyház mindig hármas egységben
gondolkodott: böjt/lemondás, több imádság, alamizsna/jótékonykodás.
14. Mi a lelki célja a testi böjtnek?
A böjtnek elsődlegesen testi célja van. Vagyis
az, hogy „megfegyelmezzük” a testünket, hogy „ne a farok csóválja a kutyát”,
hanem az értelem adja ki a parancsokat, és ne a test kényelme, önzése vezessen.
A mai, kényelemre épített fogyasztói kulturálatlanságban ez még fontosabb, mint
ezer éve. Visszanyerni a lélek, a szellem uralmát: emberségünket adja vissza. A
győzelem erkölcsi: ura vagyok magamnak. Ezután beszélhetünk további lelki
haszonról, hiszen a testi visszafogottság több teret enged a léleknek – ez
olyan egyetemes emberi tapasztalat, amely minden vallásban jelen van, és
érdemes visszatérnünk hozzá nekünk, nyugati keresztényeknek is.
15. Kiválthatjuk jó cselekedetekkel a testi
böjtölést?
Nem. A böjt böjt, a jó cselekedet pedig jó
cselekedet. Mindkettő fontos része a nagyböjti készületnek.
16. Miért pont a húsról való lemondással
böjtölünk?
A hús egy maradék minimum a korábbi böjti
fegyelemből. Régen semmiféle állati eredetű ételt nem ettek, aztán az újkorban
engedményként megjelent a tojás, a tejtermék, de csak a 19. század végén
engedték meg a zsír használatát a főzéshez.
17. Miért lehet halat enni?
A hal hidegvérű állat, és a húsának szerkezete
nem hasonlít a melegvérűekéhez, ezért is engedték meg ennek fogyasztását.
18. Hogyan böjtölhet egy vegetáriánus?
A böjt lényege nem a hústilalom, hanem az
önmegtartóztatás. A vegetáriánus találjon ki és fogadjon meg nagyböjt elején
más, testhez álló erénygyakorlatot.
19. Ha mégis eszem húst egy nagyböjti pénteken,
az mennyire súlyos bűn?
Halálos. Kimutatták, hogy előbb-utóbb mindenki
meghalt, aki evett valaha is húst. :) Komolyra fordítva a szót: a bűn a
súlya miatt nem komoly, azonban a szándék, a lelkület fontos itt. Ha
szándékosan fittyet hányok az Egyház előírására, az komoly gond, ha dilemmát
oldok fel vele (például nem akarok megbántani valakit, akinek aznap van a
születésnapja, és a szeretet sérülne, ha visszautasítanám), akkor az nem
súlyos.
20. A vasárnapok nem számítanak bele a negyven
napba – így vasárnaponként nem is kell böjtölni? Például ha elhatároztam,
hogy nagyböjtben lemondok a csokoládéról, vasárnap mégis ehetek, anélkül hogy
megtörném a böjtöt?
A negyven napba jelenleg nem számítanak bele,
és nem is előírt böjti napok a vasárnapok. A böjti fogadalmainkat megtehetjük
úgy is, hogy a negyven hétköznapra vonatkozzanak, de úgy is, hogy végig
megtartjuk a nagyböjtben. Az alkoholböjtöt például nem érdemes vasárnap
megszakítani, mert a májnak három hétre van szüksége a regenerációhoz. :)
21. Mit jelképez a lila szín a nagyböjti
liturgiában?
A lila a készületi, bűnbánati időszakok színe.
22. Hogyan alakult ki a keresztúti ájtatosság
hagyománya?
A szentföldi zarándokok lelkes úti beszámolói
után az itthon maradottak is végig akarták járni Jézus útját, elmélkedni az
eseményekről az elítélésétől az eltemetéséig. Ezért kezdtek kálváriákat építeni
és keresztutat járni.
23. Miért tizennégy stációból áll a keresztút?
A ferencesek már a 14. században jártak
tizennégy állomásos keresztutat Jeruzsálemben. Az idők során sokféle számú
stációval állítottak keresztutat (héttől egészen negyvenhárom állomásig), a 18.
században a Szentszék a tizennégy stációsat fogadta el, és ehhez kapcsolt
búcsút.
24. Van, ahol van egy tizenötödik stáció is:
Jézus feltámadása…
Igen, de nagyböjtben ez nem annyira szerencsés,
és nincs is benne a praeorator által normatívan előírt rendben.
25. Egyes stációk eseménye nincs benne a
Bibliában (például Veronika kendője, Jézus elesik a kereszttel). Ezek honnan
származnak, hogyan alakultak ki?
A jeruzsálemi zarándoklatok alkalmával, az
egyes helyekhez fűződő hagyományok kerültek be a stációkba.
26. Honnan ered a Laetare vasárnap
szokása, és az azt jelképező rózsaszínű liturgikus szín?
E vasárnap a böjt felén túl vagyunk, illetve a
keresztségre készülők első vizsgáján (skrutínium): örvendünk a húsvét
közeledtének, és az Egyház új tagjainak. Örömünkben enyhül a nagyböjt
liturgikus szigora: kicsit szólhat az orgona, némi díszítés kerülhet a
szentélybe, és a lila szín rózsaszínűre világosodik. Ennek eredete, hogy a pápa
e napon áldotta meg az aranyrózsát.
27. Van olyan templom, ahol egész nagyböjtben,
van, ahol a virágvasárnapot megelőző vasárnapon letakarják a főoltárképet
és/vagy a feszületet. Mikor és miért alakult ki ez a szokás, és van erre
valamilyen egységes iránymutatás?
A szentélyt régen hétköznap nagy függönnyel
takarták el, amit vasárnap elhúztak (ezt a németek „éhségfüggönynek” nevezték).
A képek, szobrok eltakarása általánosan szokásban volt, és maradt is néhol (bár
csak a főoltárképet szokták lefedni a legtöbb helyen). Ez a dísztelenség miatt
volt: a befelé fordulás és bűnbánati időszak külső megnyilvánulása. A keresztet
feketevasárnapra (nagyböjt ötödik vasárnapja) takarjuk el, hogy aztán
nagypénteken még drámaibban, az újdonság erejével szembesüljünk vele. Jelenleg
nem kötelező, de ismert ez a szokás.
28. A szent három napon (nagycsütörtök,
nagypéntek, nagyszombat) kötelező mennem templomba?
Nem, de ekkor van az év három legjobb
szertartása – kár lenne kihagyni.
29. Ferenc pápa rendelkezése
alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjében nőknek is megmosható a
lába. Hogyan lehetséges ez, hiszen az apostolok férfiak voltak?
Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett
néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem
elment börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak
lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a
tizenkét ember kiválasztásánál. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk,
hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta
kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az
eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a
testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).
30. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus
feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?
Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah:
átvonulás, átmenet). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos
éjszaka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése