Ferenc pápa: Az emberi
engedetlenség és az isteni irgalom elválaszthatatlanok
„Isten nem bánja meg kegyelmi adományait és
meghívását” – tanítja Pál apostol a mai szentleckében. A pápa ehhez az isteni
adományhoz és meghíváshoz fűzte gondolatait november 6-án a Szent Márta-házban
tartott reggeli szentmisén.
Isten adománya visszavonhatatlan, amit ma ad,
holnap nem veszi vissza. Ha meghív, meghívása megmarad az egész életre – kezdte
homíliáját Ferenc pápa. – A szövetség történetének három mozzanata van a
hűséges Isten részéről: a meghívás, az ígéret és a szövetség. Így történt ez
Ábrahámmal és velünk is.
Közülünk mindenki kiválasztott, Isten
választottja. Mindenki hordozza az Úr ígéretét: „Járj a jelenlétemben, légy
feddhetetlen és én ezt meg ezt megteszem neked.” Közülünk mindenki szövetséget
köt az Úrral. Ha az ember akarja, akkor megteszi, ha nem akarja, nem köt
szövetséget, mert szabad. Ez tény! De fel kell tenni a kérdést: Hogyan érzem a
választottságomat? Vagy azt érzem, hogy véletlenül vagyok keresztény? Hogyan
élem az ígéretet, az üdvösség ígéretét az utamon? Hűséges vagyok a
szövetséghez, amiként Ő hűséges? – kérdezett tovább a Szentatya.
– Magával az Isten hűségével szemben nem marad számunkra más, mint
feltenni a kérdést: Érezzük a simogatását, féltő gyengédségét? Azt, hogy
törődik velünk, utánunk jön, amikor eltávolodunk tőle?
Ferenc pápa visszatérve az isteni kiválasztás
gondolatára kiemelte, hogy az apostol négyszer is használja az engedetlenség
– irgalom szópárt, mert ahol az egyik jelen van, ott van a másik is, hiszen
ez a mi közös utunk az Úrral.
Mindez azt jelenti – folytatta a pápa –, hogy a
kiválasztás útján az ígéret és a szövetség felé mindig lesznek bűnök, lesz
engedetlenség, ám ezzel az engedetlenséggel szemben ott lesz az irgalom is. Ez
olyan, mint az érettség felé vezető utunk: mindig van irgalom, mert ő hűséges,
és soha nem vonja vissza az ígéreteit, mert ez a két dolog mindig össze van
kapcsolva! Hogy miért is? Azért, mert gyengeségeinkkel, bűneikkel szemben
mindig ott az irgalom, és amikor Pál apostol elérkezik ennek megállapításához,
még egy lépéssel továbbmegy, de nem egy újabb magyarázattal szolgál, hanem
imádsággal.
A pápa tehát arra hív, hogy imádás és csendes
dicséret legyen bennünk az engedetlenség és irgalom titka előtt, mely szabaddá
tesz bennünket, továbbá imádság Isten visszavonhatatlan adományai előtt, mint
amilyen a meghívás, az ígéret és a szövetség.
Végül pedig, miként hagyom, hogy az Úr irgalma
működjön az engedetlenségeimmel szemben? Legvégül pedig, vajon képes vagyok-e –
miként azt Szent Pál apostol tette – dicsérni az Istent mindazért, amit nekem
adott? Dicsérni őt imádsággal. De soha ne feledkezzünk meg róla, hogy Isten
adománya és meghívása visszavonhatatlan, megmarad az egész életre! – zárta
hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése