Fényes angyalok Könyörögjetek érettünk!

Fényes angyalok

Könyörögjetek érettünk!

Itt lesz érthetővé, hogy mi az a szeretet, Aki az Isten! És, amiről Pál azt állítja, hogy „a törvény teljessége tehát a szeretet”.

Mit kér Jézus, milyen kritériuma van annak, hogy tanítványává lehessen bárki? A mai tanításával nagyon összecseng az a konkrét eset, amit a Lk 18,18-23-ban olvashatunk, és a gazdag ifjú eseteként szoktunk emlegetni. Ott az hangzik el, hogy a gazdag ember kérdezi Jézustól, hogy hogyan nyerhetné el az örök életet. Jézus, válaszában felsorolja a tízparancsolat azon pontjait, amelyek az emberi kapcsolatok követelményei, összhangban a természet törvényeivel. Majd ez után, hogy az ifjú azt mondja, hogy mindezt megtartja, Jézus azt mondja, hogy még valami hiányzik neki, ahhoz, hogy szóba kerülhessen az örök élet kérdése. Valami, amihez kötődik, amiről Jézus úgy látja, hogy nehéz lemondania. Erről azt mondja Jézus, válaszul az ifjúnak: na, ez, amihez ragaszkodsz, ami e világhoz láncol téged, attól szabadulj meg, és aztán „kövess engem” (Lk 18,22). mi mind Emberek vagyunk, beágyazódottak ebbe a földi életbe. Mindannyiunknak van valami olyan, amihez ragaszkodunk, amitől nem tudunk elszakadni, ami elválaszt bennünket attól, hogy egészen átadjuk magunkat Istennek. Parancsainak, törvényeinek, Igazságának! Mert meg akarunk felelni a világnak, eleget akarunk tenni azoknak a dolgoknak, azoknak a feltételeknek, amelyeket velünk szemben támaszt a világ. És ezek a dolgok, általában olyanok, amelyek, bizony, ellentétesek, vagy legalább is alkudozásba kényszerítenek bennünket Jézussal. Nem vagyok képes Jézus minden szavának megfelelni, és minden esetben azt mondani, hogy igen, megyek, már is, azonnal, mert szólítasz! Inkább mondom azt, hogy nem értlek, hogy én úgy értem, hogy …; stb. Bizony, be kell látnom, hogy nem vagyok mindentől szabad, független, és feltétlen képes, kész, Krisztus tanítványságára!

Jézus csak az emberi viszonyok feltételeiről beszél az ifjúnak, csak azokra kérdez rá! De miért? Mert, ha emberi kapcsolatokra sem vagyok még érett, akkor hogyan akarok Istennel kapcsolatot építeni? Előbb fel kell nőni Emberré. Független személyiséggé, szabad Emberré. Majd, ez után következhet az, hogy ezt a függetlenségemet, szabadságomat – megismerve, felfedezve(!) Istent – alárendeljem Neki! Az életátadás akkor történhet meg, ha van mit átadjak Istenek! Amivel rendelkezem, szabadon, csak azt adhatom oda! Ez a szeretet tulajdonképpen, hogy tudattal, értelemmel, és teljesértéküen rendelkezhetek azzal, amit értékemként tudok sajátomnak!

Isten szeretete feltétel nélküli. Nincs Benne az, hogy akkor szeretlek, ha … Vagy megvonok tőled bármit is, abból, amim van. Isten mindent oda akar adni cserében azért, ami nekem van, vagy, legalább is azt képzelem, hogy az enyém. Mert Isten a tudója annak, egyedül, hogy amit Ő akar adni az Ember számára, az mekkora tömeg, mekkora érték, mennyire kitölteni képes az Embert, és mennyivel méltóbbá tesz Embert a létezésre! Nem akarja, hogy megkéssek, és akkor, ijedtemben ejtsek ki mindent a kezemből, amikor már az késő. Amikor már se ez, sem az nem lehet az enyém. Egyedül a nihil. Amikor a semmibe hullok, zuhanok bele, csak mert hinni, remélni nem tudtam abban, amit Isten kínál a számomra.

Nem akarom! De kevés vagyok e hitre Istenem, ha Te meg nem mentesz engem! Ámen