Szent Mónika,
az imameghallgatásba vetett hit
rendíthetetlene
az imameghallgatásba vetett hit
rendíthetetlene
Könyörögj érettünk!
Mi
dolgunk van bűneinkkel? Minden, az egész életünket meghatározza,
elhomályosítja! Amíg át nem adjuk, át nem engedjük Jézus Krisztusnak! Pál
apostol tanítását hívom elő az 1Kor 1,18-31 fejezetből: „18Mert a
kereszt igéje azoknak, akik elvesznek, oktalanság ugyan, de azoknak, akik
üdvözülnek, vagyis nekünk, Isten ereje. 19Mert írva van:
»Elpusztítom a bölcsek bölcsességét, és az okosak okosságát megsemmisítem«. (Iz
29,14) 20Hol van a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak
kutatója? Nemde oktalansággá tette Isten a világ bölcsességét? 21Mivel
ugyanis a világ Isten bölcsessége révén nem ismerte meg bölcsességgel az
Istent, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés oktalansága által üdvözítse
a hívőket. 22Mert a zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök pedig
bölcsességet keresnek, 23mi azonban a keresztrefeszített Krisztust
hirdetjük, ami ugyan a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság; 24maguknak
a meghívottaknak azonban, zsidóknak és görögöknek egyaránt, Krisztus Isten
ereje és Isten bölcsessége, 25Isten oktalansága ugyanis bölcsebb az
embereknél, és Isten gyöngesége erősebb az embereknél. 26Mert
nézzétek csak meghívásotokat, testvérek: nem sok köztetek a bölcs az emberek
megítélése szerint, nem sok a hatalmas, nem sok az előkelő; 27hanem
azt, ami a világ szerint oktalan, azt választotta ki Isten, hogy megszégyenítse
a bölcseket, és ami a világ szerint gyönge, azt választotta ki Isten, hogy
megszégyenítse az erőseket. 28Ami a világ szerint alacsonyrendű és
megvetett, azt választotta ki Isten: azt, ami semmi, hogy azt, ami valami,
megsemmisítse, 29hogy egy ember se dicsekedhessék Isten színe előtt.
30Általa vagytok ti Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké,
megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett, 31hogy
amint írva van: »Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék«.(Jer
9,22k)”
Igen,
Jézus az orvosom! A lelkem orvosa. Aki mindent kivesz a kezemből, a szívemből,
ami halálomat okozhatja, hogy élettel ajándékozzon meg! A bűneinkre két dolog
vonatkozik, ami fontos lehet a számunkra: 1. Csak addig az enyém, amíg
ragaszkodom hozzá! 2. Nem követelhetem ki senkitől sem azt, hogy bűneimért
bocsánattal fizessen. Egyedül Isten az, Aki Krisztusban minden fizetséget megad
azért, hogy felszabadítson engem a bűn rabságából! Éppen ezért, ha bárki, akit
megbántottam, és kérem tőle a megbocsátást, de megvonja tőlem, az nem ellenem
vét, hanem Isten szeretete ellen, amiért én nem vagyok adós, mégis
kiengesztelődéséért kitartó imádsággal hozzájárulhatok.
Isten
szabadnak teremtett a szeretetére, az a vágya, hogy szeretetében növekedjünk –
én aki bűnös vagyok, és Te, aki ellen vétettem -, és általunk így épüljön Isten
országa. „1Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a
kegyelem annál bőségesebb legyen? 2Semmi esetre sem. Mert mi, akik
meghaltunk a bűnnek, hogyan éljünk továbbra is benne? 3Vagy nem
tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusra, az ő
halálára keresztelkedtünk meg? 4Eltemettek tehát vele együtt a
halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta
Krisztust a halottak közül, éppúgy mi is új életben járjunk. 5Ha
ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, úgy majd a feltámadásában
is egy leszünk vele. 6Hisz tudjuk: a régi embert bennünk azért
feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste elpusztuljon, s ne szolgáljunk
többé a bűnnek. 7Mert aki meghalt, az felszabadult a bűn alól.” [Róm
1,1-7]
Csak a
bűnös tarthat bűnbánatot. Aki bűnbánatában ismeri el bűnösségét! A bűnbánat
önmagam megalázása, megsemmisülésem Isten előtt, azért, hogy szeretetében
élhessek. Mert Isten szeretete kész kitölteni bűneim helyét. De ahhoz, előbb,
bűneimtől kell tudnom, eltávolodni, amire az egyetlen mód, hogy átengedem
Krisztusnak. Ez a törvény, Krisztus törvénye: bűnbánatban van a megtérés Istenhez!
A bűnbánatban nyeri el minden élő az Életet!
„12Bizony,
bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe,
amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához
megyek. 13Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya
megdicsőüljön a Fiúban. 14Ha valamit kértek tőlem az én nevemben,
megteszem azt. 15Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. 16Én
pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen
mindörökké: 17az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert
nem látja és nem ismeri őt. De ti megismeritek őt, mert nálatok marad és
bennetek lesz. 18Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. 19Még
egy kis idő, és a világ többé már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én
élek, és ti is élni fogtok. 20Azon a napon megtudjátok majd, hogy én
Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek. 21Aki
parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem,
azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam
neki.« [Jn 14, 12-21]
Isten
logikája más, mint az emberé. Nem hiába mondja Isten: „Mert a ti gondolataitok
nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok (…) amennyivel
magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és
az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” [Iz 55,8-9]
A Te
utadra, Istenem, vezessen el engem Jézus Krisztus tanítása, és adjon számomra
vigaszt! Vágyom Istenem, hogy ez a Nagyböjt meghozza számomra a feltámadás
örömét, mert szeretetedet akarom szolgálni! Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése