Kik istenesen élvén e világon, üldözéseket szenvedtetek

Kik istenesen élvén e világon, üldözéseket szenvedtetek (Máté 19).

Ments meg, Uram minket! 

A találkozás helye! – Ahol az ember lelke kap teret, előnyt, a test kívánságai ellenében! Ahol képessé kell tennem magam rá, megengedővé arra, hogy Isten megérinthessen, megszólíthasson, belém avatkozhasson. Ha már, máskor, és máshol, erre nem tudok megengedővé lenni. Az menjen be a templomba, aki keresi Istennel a személyes kapcsolatot!

A találkozást azzal, aki dicsőségét várja tőlem! Erejének akarok megengedő eszközévé válni! Szentségének megszentelődésére vágyom, hogy … Benne megdicsőülhessek én is!

Újra kell fogalmaznunk magunkat! Abban a jelenlétben, Aki az Isten! Mert nem valami, és nem bármi a sok minden – általam istenített, fontosnak vélt dolgok – közül, hanem az Egyetlen, Aki életet képes teremteni, adni, számomra, és az általa adott életben megtartani, kibontakozni, kiteljesedni, - csak azért, mert bízik bennem, reménysége vagyok, hogy megértem, és megérzem a szándékát velem kapcsolatban!

Ilyen módon, a templom egy egészen különös, megkülönböztetett helyszín! Isten hét lelke, szelleme által átjárt, megszentelt, betöltött helyszín! De, hogy Isten házában otthonra találjak, bennem, önmagamban is fel kell épülnie – fel kell építenem (!) - a lelki háznak, Isten templomának. Jézus ezt kéri számon valójában azokon, akiket azzal vádol, hogy rablók barlangjává teszik Isten házát. Mert, aki így tesz Isten házával, annak már a lelke is olyan. Izajás írja le Isten szellemét – melyről a Jelenések könyve is beszél -, melyet Jézus személyesít meg, mint lelki ember. Így tudatosítja számunkra, emberek számára, a lelki emberség mikéntjét, mely erőnkké lehet, önmagam ellenében is: „Rajta nyugszik az Úr lelke: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudás és jámborság, és az Úr félelmének lelke;” – ez Jézusra áll. De, ha Jézus tanítványává leszek, ha Vele közösségre jutok, akkor lehet nekem is részemmé az Isten személyiség.

Bölcsesség lelke: „Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége” [1Kor 1,24] „Az a bölcsesség pedig, amely felülről származik, először is szemérmes, azután békeszerető, szerény, engedékeny, telve van irgalommal és jó gyümölcsökkel, nem ítélkezik, s nincs benne tettetés.” [Jak 3,17]

„A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad: egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.” [Sir 17,20-21]

Értelem lelke: „Isten haragja megnyilvánul az égből azoknak az embereknek minden gonoszsága és igazságtalansága ellen, akik igazságtalansággal elfojtják az isteni igazságot. Amit ugyanis tudni lehet Istenről, az nyilvánvaló előttük, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen az, ami láthatatlan benne: örök ereje és istensége, a világ teremtése óta alkotásai alapján értelemmel felismerhető. Éppen ezért nincs mentség számukra, mivel ők, bár megismerték Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és nem adtak hálát neki, hanem üressé váltak gondolataikban, és sötétség borult oktalan szívükre.” [Róm 1,18-21]

Tanács lelke: „Őt szerettem és kerestem ifjú koromtól, s azon voltam, hogy kedvesemmé tegyem, és szerelmes lettem szépségébe. Nemes származásával dicsekszik, mivel Istennel együtt lakik. A mindenség Ura megkedvelte, mert be van avatva Isten ismeretébe, és műveiben ő a tanácsadója” [Bölcs 8,2-4]

Erősség lelke: „Az Úr szeme van azokon, akik őt félik, hiszen ő hatalmas oltalmazó, szilárd erősség, menedék a forróság, árnyék a déli hő ellen,” [Sir 34,19]

Tudás lelke: „Az Úr félelme jámbor tudás, a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez. Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.” [Sir 1,17-19]

Jámborság lelke: „Márpedig nyilvánvalóan nagy dolog a jámborság titka, amely testben kinyilvánította magát, a Lélek által igazolást nyert, bemutatták az angyaloknak, a nemzetek között hirdették, világszerte hittek benne, s fölment a dicsőségbe.” [Tim 3,16]

Az Úr félelmének lelke: „A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.” [Péld 22,4]

Ezek Isten összetevői, részei, melyek bennem akarnak egységre lelni! Közösségre találni, hogy én váljak így Isten templomává, Benne!

Erről elmélkedve bocsáss ma utamra engem Istenem! Hogy életre leljek Benned, és Általad! Ámen