2016. november 7., hétfő

Kik gyűlölségeket szenvedtetek az emberektől Krisztusért



Kik gyűlölségeket szenvedtetek az emberektől Krisztusért (Máté 10).
 

Ments meg, Uram minket!



No lám! Már megint Pál szavai azok, melyek elgondolkodtatásra bírnak. Legyen Isten dicsőségére, Krisztus nevére és tanítása által!
Pál e szavakkal kezdi: „Pál, Isten szolgája, és Jézus Krisztus meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse, az örök élet reményében, amelyet örök idők előtt megígért Isten”.
Hallgatom szavait, de e közben azt hallom: helyettesítsd be nevét neveddel!” – nem de ez a víziója Istennek minden kiválasztottjával kapcsolatban?
Ma nekem a dolgom az, mint Pálnak, a maga korában! A feladat nem változik, csak a személyek! Fel kell izzítanom szívemben a parazsat, hogy lángoljon! Hogy az én hitem, melyet Isten kegyelme jár át, mert nélküle nincs semmi, ami jó, az másokat is hitre vezessen el! Ha hit Istenben, akkor igaz Isten tisztelet is egyben! Ha hit Istenben, akkor az, örök életben reményre vezet. Melyet öröktől fogva hirdethetünk, mert ígérete annak, aki van, és jelenléte betölt mindent, mindörökre!
Ez lehet, ez a reményteli ígéret az alapja annak, hogy mindent, és mindenkinek megbocsátani lehessek alkalmassá! Tulajdonképpen a magam szabadságát ezen mérhetem le, hogy képes vagyok-e bármit, bárkinek is megbocsátani. A nélkül, hogy megbotránkoznék rajta. Azon az emberen, akinek megbocsátanom van módom.
Ilyen módon, azt kell mondanom, hogy Pál nagyon pragmatikus, gyakorlatias. Amit Jézus tanít, azt Pál lefordítja, kibontja a mi nyelvünkre.
Segíts engem Istenem, Mennyei Atyám, hogy Pál szavai, Krisztus tanítása, bennem életté válhasson, a kegyelem által! Mert benne akarok maradni a Te tervedben, és majdan részesülni vágyom ajándékodban. Ámen
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése